Embermesék

A Nürnberger Lebkuchenről

A híres helyi specialitás, a nürnbergi Lebkuchen.  Ezért a különleges fűszerezésű mézeskalácsért szinte mindenki lelkesedik. A túristák, az itt élők, mindenki. Csak én nem. Az ízlésem sok mindenben nem követi a tömeget, a Túró Rudi hiánya sem okozott törést a mindennapjaimban. Ennek a mézes sütinek több híres testvére van Németországban, pl. az Aachener Printen vagy a Pulsnitzer Pfefferkuchen, de én maradnék a nürnberginél. A nürnberger Lebkuchenről tudni kell, hogy csak a téli hónapokban kapható, akkor van szezonja. Hogy miért csak akkor? Csak. Mert ez a tradició, ez a süti, az adventi időszaké. A neve nagy valószinűséggel a latin „libum” kifejezésből

Milyen volt a híres Nürnberg-i Christkindlesmarkt régen?

Ígértem, hogy a Nürnbergi Karácsonyi Piacról többet nem írok, de nem tudom ezt betartani. Olyan fantasztikus fotókat találtam a régmúltból, amiket főben járó bűn lenne nem megmutatni.   1628-ból származik az az írásos feljegyzés, ami megemlíti a „Nürnberger Christkindlesmarktot”. Érdekes, hogy a 19.században egyre inkább veszített a jelentőségéből, ezért a főtérről száműzték. Az új helye többek között az „Insel Schütt”-ön volt (ez egy sziget, egy nem igazán városrész neve Nürnbergben, amit lehet, hogy helytelen, de én kisalföldi lévén Szigetköznek fordítok). 1933-ban tért vissza a karácsonyi piac a Hauptmarktra. Ugyanebben az évben volt az első fellépése a Jézuskának, aki még nem

A nürnbergi Jézuska III.

Nem kell aggódni, harmadszor már nem fogok ugyanarról írni, maximum egy update-re ugrottam be a nürnbergi Jézuska cipője miatt. Az eddigi Jézuskákkal soha nem foglalkoztam, különösebben nem is érdekeltek, de ez a Teresa, a jelenlegi Christkind nekem nagyon szimpatikus. A csajban van valami, nem tudom mi. Tavalyi királylánysága alatt megtapasztalta, hogy a gyerekek igenis figyelnek a részletekre, mindent észrevesznek. A kényelmes hótipróit is kiszúrták a mesebeli ruhája alatt. Hiába volt felül minden arany és csillogós. Meg is kérdezték tőle, hogy járhat a Jézuska egy ilyen cipőben?! Teresa pedig komolyan veszi a munkáját. Már be is szerezte az idei aranycipellőit.Hát nem helyes ez

A nürnbergi Germanisches Nationalmuseum – de nem egy műértő szemével

Hát nem hittem volna, hogy egyszer pont én fogok teljesen értetlenül állni egy impozáns múzeum közepén és csak azon töprengeni, hogy most meg mi történt? Miért nem tetszik? Pedig így álltam a múlt vasárnap a Nürnberg-i Germanisches Nationalmuseumban, elveszve a rengeteg vallásos témájú festmény és szobor között. Döbbenten vettem észre, hogy nem érdekel. Hogy unom. Túl sok volt ugyanabból. A temérdek vallásos, istenes kép láttán felmerült a kérdés, „ezek régen mást nem tudtak festeni?”Korai volt a kérdés, mert a múzeum egy másik részén ötmilló portré közt botorkálva ismét nem értettem a világot. Ki ez a rengeteg ember a képeken, mi

Nürnberger Christkind – Teresa Treuheit

Ahogy minden évben, úgy az idén is: az advent kezdete előtti hét péntekén eljön ő, a Nürnbergi Jézuska, a Christkind.Izgalmas ám a teljesen elsötétített Főtéren (Hauptmarkt) állva várni, hogy a nagy-nagy csendben megjelenjen a hölgyemény a Frauenkirche karzatán. Az itt élőknek (főleg a gyerekes családoknak) egyszer mindenképpen át kellene élniük ezt a csodát. Igéző. Egyszer átéltük mi is ezt ……..  és ez nekünk elég is volt. Nem szeretjük a tömeget, piszkálja az aurámat. A tollal bélelt télikabátunk pedig itthon nehezen tisztítható, márpedig a rákent mustár és rálöttyintett forralt bor nem mutat rajta túl babán. Az idén (se) mentünk be Jézuskanézőbe,

Hitleri idők 6. – Rendeletek, Verordnungen

Vissza a Dokuzentrum épületében levő kiállításra. Egy UV-lámpákkal megvilágított folyosószerű részhez értünk. Fehér papírokra nyomtatott törvények, rendeletek tömege. Ezt a rengeteg szabályt még átolvasni is képtelenség. Ide futottam, meg oda. Csak néhány részletet tudok közreadni, a kék fény nem volt alkalmas a fotózásra. Volt néhány, kevésbé felszisszenésre okot adó paragrafus:1. A melegvérű állatok levágása, vérüknek vétele előtt, az állatokat el kell kábítani. (Az állatok leölésénél alkalmazott zsidó rítus ellenében.)60. A badeni főiskolákra (ekkortól, meg akkortól), nem árja származású hallgatók nem nyerhetnek felvételt.  68. Zsidó hallgatók nem részesülhetnek kedvezményekben.69. Táviratok telefonon történő feladása esetén, tilos zsidó nevek használata a betűzéshez. Aztán

Hitleri idők 5. – Wundertüte

A Wundertütének magyarul talán zsákbamacska, vagy meglepetéstarisznya lehetne a neve, a lényege, hogy a lezárt zacskó apró játékokat, meglepetéseket rejt, annak felbontásáig nem tudni, hogy minek örülhetünk.Ez a „Wundertüte” volt Wilhelm Aufochs  Játék – nagykereskedés egyik slágereKurt Aufochs, 1920-ban vette át szüleitől néhány családtagjával együtt a Nürnbergi Zsákbamacska- und Játékgyárat. 1931-ben feleségül vette Ilse Friedet.A progrom éjszakát követően elkezdődött a vállalkozás árjásítása. A házaspár a raktáron levő készleteikért, csak azok piaci értékének 10 %-át, azaz 5.000 birodalmi márkát kapott  ……  volna, de az összeget a kivándorlási kérvényük intézésével felmerülő költségekre kellett, hogy fordítsák. „Gondos kezek” a pénzt ezzel az indokkal

Hitleri idők 4. – egy újabb ismert név: Neckermann

Textilmanufaktúra Karl Joel1927-ben alapított Karl Amson Joel egy ruhaneművel foglalkozó manufaktúrát Nürnbergben. Pár éven belül elérte a németországi csomagküldők listáján a 4. helyet. A nürnbergi nacionálszocialisták (nácik) ellenségeskedése miatt, 1934-ben áthelyezte gyárát és annak székhelyét Berlinbe, ahova munkásainak nagy része követte.A Nürnbergi Törvények életbelépése után (1935) egyre masszívabb nyomás nehezedett a vállalkozóra. A színen ismét megjelent Guszti bácsi, Gustav Schickedanz, akit az üzem meglehetősen érdekelt. Az üzlet azonban kicsúszott Schickedanz karmai közül, egyik konkurrenciájának, a würzburgi Josef Neckermannak sikerült megcsípnie Joel bejáratott cégét.Mi ez a név? Azt gondoljátok csak névazonosság? Egy frászt! Ő az, a naaaagy Neckermann, az utazási irodás

Hitleri idők 4. – egy újabb ismert név: Neckermann

Textilmanufaktúra Karl Joel1927-ben alapított Karl Amson Joel egy ruhaneművel foglalkozó manufaktúrát Nürnbergben. Pár éven belül elérte a németországi csomagküldők listáján a 4. helyet. A nürnbergi nacionálszocialisták (nácik) ellenségeskedése miatt, 1934-ben áthelyezte gyárát és annak székhelyét Berlinbe, ahova munkásainak nagy része követte.A Nürnbergi Törvények életbelépése után (1935) egyre masszívabb nyomás nehezedett a vállalkozóra. A színen ismét megjelent Guszti bácsi, Gustav Schickedanz, akit az üzem meglehetősen érdekelt. Az üzlet azonban kicsúszott Schickedanz karmai közül, egyik konkurrenciájának, a würzburgi Josef Neckermannak sikerült megcsípnie Joel bejáratott cégét.Mi ez a név? Azt gondoljátok csak névazonosság? Egy frászt! Ő az, a naaaagy Neckermann, az utazási irodás