Embermesék

Emlékek az életemből, Győr

.. Győr előtt még egy rövid sztory a régmúltból: Az apu egy Sopron környéki faluból származik, később soproni lakossá vált, tehát az akkori idők határsáv tartózkodási rendeletének megfelelően megbízható, minta állampolgár, aki a 1-es határsáv engedéllyel rendelkezett. Az 1-es határsávba tartozott Győr-Moson-Sopron és Vas-megye. Az anyunak győriként, hiába volt bejelentett lakcíme Sopronban, csak 2-es határsáv engedély járt, egy megyére korlátozva. A kalamajka egy meccs kapcsán történt. Az apu focista volt a soproni SVSE-nél. Az idegenben játszott meccsekre az anyu mindig elkísérte. Egy alkalommal a csapat Kőszegen játszott. Az anyu egy vonattal utazott a csapattal, de menet közben őt lekapták a

Emlékek az életemből, Sopron

Néha feltörnek az emlékek. Ahogy ez is.Sopron a szülővárosom. Bájos kis város, de ennél nekem – az apu családja és a gyerekkoromban náluk töltött vakációim ellenére – sajnos nem lett több. Soproni vakációk Istenem, de ezek a nyarak! Sopronban aztán lehetett játszani, az már biztos! A ház egy hatalmas, vadregényes rét közelében állt, tele felfedezni és megmászni valóval. Ez a rét a vasútvonalak mellett terült el a Lövérek irányába. Emlékszem állt ott egy elhagyott, lakatlan ház is, amiben gyilkosság történt (elhittük), a magasra megnőtt kalászok között elbújva egy titkos viskó is, itt lakott a gyilkos (ezt is elhittük). Rettegtünk, de

Heino Ferch

Heino Ferch, istenem, az egyik német színész-óriás, nagy-nagy kedvencem. Gondolom nemcsak nekem. Ő a német Bruce Willis, ha jól tudom, a szinkronhangját is tőle kapja. Heino Ferch állati jó szerepekben szokott tündökölni, általában ő az alfa hím, majdnem mindig a pozitív hős, nagyon jól áll neki. A hapsi nem unalmas, nagyon jó színész. A jó múltkor a Ringlstetternél (ajánlom a műsorát a BR-en!) járt a stúdióban. Az alábbi linken a Facebookos interjú rövid kivonatát lehet elérni: https://www.facebook.com/watch/?v=195542015386923 Ebből a rövid összefoglalóból (meg a hosszabból, amit megnéztem a Bayerischer Rundfunk oldalán) kiderül, hogy Heino Ferch fent az észak-németeknél, Bremerhavenben született, aztán

Kegyelem

2020 szeptembere kellemesen meleg időjárással ajándékozott meg minket, mi pedig magunkat egy pár napos úttal a kedvenc városunkban, Bécsben. A belvárosban a Stephansdom (Steffl) mellett jártunk, isteni nap volt, amikor E. (még mielőtt megfeledkezik róla) gyorsan felhívta egy nürnbergi orvosát a korábbi vérvétel eredménye miatt. Nem izgultunk, nem volt rá okunk. Hosszú évek óta jár minden évben erre a szűrővizsgálatra, tanítani kellene a következetességét. Mindig minden a legnagyobb rendben volt, nem is lehet másképp. Hallottam a beszélgetést, a párom válaszait. Te szép szűzmáriám, itt valami történik …….Egy bizonyos érték nagyon a határon van, szükség lesz egy újabb kontrollra. Kezemben a

Kiskarácsony, nagykarácsony – vírus előtt és után 2/2

…. és megjött a vírus Készülődés a karácsonyra 2020-ban, a nem tudom hányadik helyi lockdown alatt Az eleje hasonlít a hosszú évek protokolljához… Nézem a naptárat, közelítünk karácsonyhoz, kezdek ideges lenni. A kollégák csomagjait naponta hozza a futár, és nekem még mindig semmi ötletem az ajándékokhoz, minden évben ugyanaz a szar. A belváros tabu, nem jutok be, nem történhet meg hogy meglátom, megszeretem, megveszem, az interneten kívül nincs más segítség. Na ebből már nem lesz nagy meglepetés senkinek se. Mi lesz velünk karácsonykor, te jószagú ég? Kijárási tilalom este 9-tól reggel 5-ig, mit mondjak, nem érint. A munkaidőm ügyesen reggel

Kiskarácsony, nagykarácsony – vírus előtt és után 1/2

Lelassultunk. Kénytelenek voltunk visszavenni a tempóból, a Covid vírus megfékezése miatt meghozott törvények durván elvették a mozgásterünket (a szükségességüket maximálisan megértem, csak a tényeket közlöm!), és mi mindannyian kvázi visszakerültünk a nagyszobába. A nagy utazások, shoppingolások, munka után beugrom a városba, kirándulások ideje nem most van. Várni kell. Ezt a várást lehet persze nagyon utálni, én is utáltam. Aztán egyszercsak elsimultak a hullámok, lecsendesedett bennem a világ. Visszaváltozott azzá, amit már nagyon régen nem találtam. Valami történt a világgal, valami történt velem is. Ez a változás nekem bejött. Ünnepvárás a vírus előtti időkben: Nézem a siető, bevásároló, ajándékokat keresgélő embereket

A Facebook kacsa – “A paszta fel fog bukkanni és rákattint.”

Mindezt írhatnám akár diszkrét, udvarias figyelmeztetésként is privát üzenetben jó néhány facebookos ismerősömnek, de egyszerűbb így a blogban mindenkit egyszerre megsérteni. Én már nem változom. Már tavaly is jó néhányszor láttam a HÍRT, ami most úgy veszem észre, ismét erőre kapott. Értelmes, intelligens emberek dőlnek be és tiltakoznak a facebooknál a képeik felhasználása ellen. Nem engedik (sírva fogsz fakadni a röhögéstől!), nem engedik a facebooknak a képeik, üzeneteik és információik felhasználását. Ezt a baromságot megosztó emberek két csoportba oszthatók. Az egyik típus brutális tempóban, naponta többször oszt meg aktuális híreket a világról, a Covid helyzetről, az időjárásról, sportmeccsek eredményéről, válogatás

A magyar szakemberek legalja, akikből hiányzik a gerinc – dühös vagyok mint az állat!

He Oarschlächer, jetzt reicht’s! Ez jött a számra, mivel kiverték nálam a biztosítékot. Elegem lett a seggfejekből. Kik ők? Például ez a két fasz. (Most nincs hoppá, meg elnézést a kifejezésért, megérdemlik bőven a jelzőt!) Két magyar, majdnem “kollégává” vált villanyszerelőről szól a történet. Hogy ki ez a két fasz? H. Ottó és F. Csaba (neveket megváltoztattam) akár még szerencsésnek is mondhatnák magukat, vírus, meg november ellenére sikerült egy jó munkát találniuk Németországban. Nem kell messzire utazniuk, csak Bajorországig, azt csinálhatják amihez értenek és szeretnek, és jövő év januárjától visszavárják őket. Biztos és jó kereseti lehetőség. Ottó és Csaba villanyszerelők

Az én James Hunterom most

Mondtam tegnap, hogy nem írok a hétvégén semmit se, csak zene van. Tegnap James Hunter egy nagyon régi nótáját mutattam meg, most jöjjön egy friss. Ez a dal kivételesen a 20 éves gyerekemnek is tetszik, bár megkockáztatom, hogy csak azért, mert a kedvenc rádiója az egoFM (https://www.egofm.de/) heteken keresztül játszotta a számot az új CD-ről, sőt, egy ideig a slágerlistájuk első helyén is tanyázott, mint legtöbbet hallgatott (vagy kért? Nem tudom.) szám. Az egoFM-t ajánlom azoknak, akik mindenféle zenére nyitottak. A célcsoport 19-35 év közötti fiatalok, én az idén sajnos már pont nem férek bele, de hallgatom néha magam is.

Az én James Hunterom régen

A mai, hűvös időben lenyomott túránk után csak egyre vágyom, vizszintbe ereszkedni és megnézni a ZDF videótékájában a Vienna Blood második részét. Ez egy isssteni krimi, ajánlom! Mivel kivagyok mint anyóka a rőzsehordástól, ezért ma nem írok semmit se. Ma csak egy zenét van erőm megmutatni, a nagy kedvencemtől, James Huntertől. A nóta a Delillah elég régi, 1988-ból való. Ekkor még Howlin’ Wilf -nek hívták és a zenekarát Howlin’ Wilf & The Vee-Jays – nak. A stílus? Akkor még rock and roll féle. Én szeretem. Jaaaaj, lejátszottam a számot az előbb úgy, hogy az egész lakás hallotta. Kérdést intéztem a