Még jó, hogy nem írtam le túl korán, azaz a betanítás első napját követően, hogy jól van, minden rendben, nem nehéz a munka! Pedig terveztem a bejegyzés megszületését, de valami azt súgta, ne hamarkodjam el a kijelentést, valami csont biztosan lesz benne. Lett is .:) Az első napi diavetítős magyarázós rész, amit az egyik marketinges főnökféle tartott, egyáltalán nem volt megterhelő. Követni és érteni is lehetett, ráadásul volt bent egy jó csomó információ ami nem is érdekelt. Ezek a társaság
Címke: munkakeresés
Valami van a levegőben
Erre varrjatok gombot! Hónapokon keresztül nix, sőt gaaar nix a munka frontján, aztán egyszerre megérkezik a többedik ajánlat! Tisztességes és kitartó, napi x órában hirdetéseket nézegető, állások után kajtató, pályázatokat küldözgető emberkékkel ilyet csinálni?!?!? Ez nem fair! A múltkori állásinterjúm jól sikerült, a hölgyemény 20 perc után közölte, hogy közte vagyok a kiválasztottaknak. Májusban kezdek. Persze mindig van „de”, ennél az állásnál is. Egyrészt „befristet”, szóval nem tart ész nélkül. Csak 6-8 hétig. Azonkívül csak heti 15 óra, de mindegy.
Valami van a levegőben
Erre varrjatok gombot! Hónapokon keresztül nix, sőt gaaar nix a munka frontján, aztán egyszerre megérkezik a többedik ajánlat! Tisztességes és kitartó, napi x órában hirdetéseket nézegető, állások után kajtató, pályázatokat küldözgető emberkékkel ilyet csinálni?!?!? Ez nem fair! A múltkori állásinterjúm jól sikerült, a hölgyemény 20 perc után közölte, hogy közte vagyok a kiválasztottaknak. Májusban kezdek. Persze mindig van „de”, ennél az állásnál is. Egyrészt „befristet”, szóval nem tart ész nélkül. Csak 6-8 hétig. Azonkívül csak heti 15 óra, de mindegy.
Állásinterjún jártam
kép: derateru / pixelio.de Hát igen, azért izgultam. Meg egy kicsit úgy éreztem, úgyse fognak felvenni. Tapasztalat? Megérzés? Nagy valószínűséggel mindkettő, bár nagyon reménykedtem. Már az is nagy dolog, ha egyáltalán eljutunk egy Vorstellungsgesprächig, azaz egy állásinterjúig. A cég ahol jártam, egy nagyobb ingatlanos társaság, ami egyrészt a szakmámba vág, másrészt a közelben van és nem Kün Bélán. beevezés egy mellékágba Kun Béla nevét egy újonnan létrehozott győri lakótelep viselte, ami emlékszem, gyerekkorom csak biciklivel megközelíthető, vadregényes, dimbes-dombos,
Egy kis Zusage és sok, sok, sok kis Absage
Aki tud németül az már most érti a címet, aki nem az figyuljon, mindjárt kiderül! Részlet egy a múlt pénteken dilután részemre megküldött emailből: „Sehr geehrte Frau Èn, vielen Dank für Ihre Bewerbung und das nette Vorstellungsgespräch vom 05. April 2011. Leider müssen wir Ihnen mitteilen, dass wir uns für einen anderen Bewerber entschieden haben und Ihnen somit keinen positiven Bescheid geben können.Wir bitten Sie, diese Absage nicht persönlich zu werten und wünschen Ihnen für Ihre berufliche und persönliche Zukunft
Majdnem állás
Tudom, hogy a James Hunter koncertről és a St.Pölten-i útról kéne már elvileg beszámolnom, de én másként vagyok bekötve. Nekem mindenhez ihlet kell. Jelenleg pedig újra a munkakeresés a sláger, azzal van tele a fejem. kép: Dieter Schütz/pixelio.de Hónapokkal ezelőtt számoltam be a munkaközvetítőkről és a velük kapcsolatos új hobbimról, a reklámtoll gyűjtéséről. Mivel későn eszméltem így csak sajnos öt darabbal dicsekedhetek. 🙂 Szintén hónapokkal ezelőtt történt, hogy majdnem sikerült egy állást találnom. Az egyik kedves nürnbergi ismerősöm kérte mondjam
Munkaközvetítők és munkerőkölcsönzők. Zeitarbeit Németországban.
Mielőtt folytatom a gyerekem némettudásáról és múzeumról szóló előző beszámolót (és lehet végre be is fejezem 😉 ), el kell mesélnem egy újabb személyes történetet. fotó: Paul-Georg Meister / pixelio.de Harcom a német munkerőpiacon folytatódik. Pályázatokkal és állásinterjúkkal edzem magam folyamatosan, és tessék, már megint majdnem bejött egy munkahely. Majdnem. Mi lett volna és mitől majdnem, erről majd bővebben mesélek, de előtte valami másról. Mégpedig a közvetítő és munkerőkölcsönzőkről, azaz itteni nevükön a Zeitarbeitsfirmákról: Az állásvadászatom kezdetén még nagyobb lendülettel mentem
Munkaközvetítők és munkerőkölcsönzők. Zeitarbeit Németországban.
Mielőtt folytatom a gyerekem némettudásáról és múzeumról szóló előző beszámolót (és lehet végre be is fejezem ), el kell mesélnem egy újabb személyes történetet. fotó: Paul-Georg Meister / pixelio.de Harcom a német munkerőpiacon folytatódik. Pályázatokkal és állásinterjúkkal edzem magam folyamatosan, és tessék, már megint majdnem bejött egy munkahely. Majdnem. Mi lett volna és mitől majdnem, erről majd bővebben mesélek, de előtte valami másról. Mégpedig a közvetítő és munkerőkölcsönzőkről, azaz itteni nevükön a Zeitarbeitsfirmákról: Az állásvadászatom kezdetén még nagyobb lendülettel
Absage, avagy a várva nem várt elutasítás
Az elutasító levelekből álló gyűjteményem legnagyobb becsben tartott darabja az egyik nürnbergi munkaerőközvetítőtől érkezett. A pályázat kelte és a válasz között eltelt egy kis idő. 🙂 Egy teljes év nem, de a különböző évszámok akkor is nagyon viccesen virítanak a levélen, főleg, hogy egy álláshirdetéssel kapcsolatos válaszról van szó. 🙂2007.szeptember 13-tól, 2008.január 15-ig tartott a kiértékelése fickónak, közel 4 hónapra volt szüksége arra, hogy rájöjjön miért nem vagyok alkalmas a kiírt munkára. :)))Azt írja, hogy mégiscsak kiderült a meghirdetett tevéknységről,
Absage, avagy a várva nem várt elutasítás
Az elutasító levelekből álló gyűjteményem legnagyobb becsben tartott darabja az egyik nürnbergi munkaerőközvetítőtől érkezett. A pályázat kelte és a válasz között eltelt egy kis idő. 🙂 Egy teljes év nem, de a különböző évszámok akkor is nagyon viccesen virítanak a levélen, főleg, hogy egy álláshirdetéssel kapcsolatos válaszról van szó. 🙂2007.szeptember 13-tól, 2008.január 15-ig tartott a kiértékelése fickónak, közel 4 hónapra volt szüksége arra, hogy rájöjjön miért nem vagyok alkalmas a kiírt munkára. :)))Azt írja, hogy mégiscsak kiderült a meghirdetett tevéknységről,