Sajnos sokat álmodom. Sajnos, mivel egyik se vidám. Sigmund Freund megnyalná mind a 10 ujját, lenne bőven mit elemeznie. Az egyik álmom főhőse a párom volt. Érdeklődve hallgatta a történetet. – … és ott ültünk bent egy nagy, batári pajtafélében. Az asztalunknál ült egy férfi (ő volt az utolsó, általunk látott krimiben az áldozat fia), aki nagyon izgatott volt. Valamire készültetek. Te elővettél egy sötétkék, elegáns sporttáskát, és tőled vadidegen stílusban, a megfontolt szavaidat teljesen elfelejtve, enyhén felajzva, vidáman csak annyi mondtál, hogy ez itt 700.000 euró, és a szavaidat nyomatékosítva, mosolyogva rápaskoltál a táskára, kézbevetted és indulni készültél. Kivert
Londonban jártam 2. – Will
Igaz, sorrendben előbb következne a történetem arról, hogy került a kisfiam Londonba a Westminster egyetemre, de most inkább el szeretném mesélni azt, micsoda meglepetésben volt részem Londonban a graduációs ünnepségen! A megismerkedés Az egyetem nyitott kapuk napjára repült ki 2022-ben a kisfiam Londonba, ott ismerkedett össze Williammal (Will-lel), aki hozzá hasonlóan, ugyanarra a mesterképzésre kívánt jelentkezni. A fiúk a rendezvény után át is mentek egy közeli pubba egy pint sörre. Annyira örültem neki, hogy a kisfiam nem egyedül volt ezen a napon, hogy talált valakit, akivel beszélgetni tudott. Bár elképzelni nem tudtam, miért áll szóba egyáltalán egymással tök ismeretlenként egy
Londonban jártam 1. – Mind The Gap!
Ez az a figyelmeztető mondat, ami a londoni metróban majdnem mindenhol megjelenik. Fordítani talán úgy lehetne: vigyázz a résre (a szerelvény és a peron között)! A figyelmeztetésre szükség van, mert az állomások részben már nagyon régiek és talán soha nem is voltak egyenesek, a metróba történő belépéskor, illetve annak elhagyásakor lehetőleg ne tűnjünk el a lukban. A londoni a világ legelső metrója, 1863. január 10-én adták át. A londoni metróvonalak girbegurbaságának egyik okaként szerepel az, hogy a tervezett útvonal mentén nem minden háztulajdonos járult hozzá a tervekhez és Angliában a tulajdonviszony nem ér végett a földdel, vagy pincével, egy ház/telektulajdonos
Csak két asztalnyira tőlünk
Bécs – Grinzing 2023. augusztus 29. A bécsi Grinzing egyik Heurigerében (Jó, legyen konkrét. A Zum Martin Sepp Heurigerben) ültünk, a rántott csirkénkre vártunk. Véleményünk szerint itt készül Bécs egyik legfinomabb rántott csirkéje (májjal és sült petrezselyemmel együtt!). Kora délután volt, még nem voltak sokan, tisztán hallottam a többi vendég beszélgetését. Mivel a radarjaim azonnal felfigyelnek a magyaros akcentusokra, a magyar beszédre, ezúttal is jeleztek. Egy kisebb társaság érkezett, a tőlünk két asztallal arrébb levő, jó kis sarokasztalnál kaptak helyet. Hárman voltak, egy idősebb, világos színű cappy sapkát viselő hölgy és nála kissé fiatalabb kísérői, akik egy házaspárnak tűntek. Gondoltam,
Egy kis limonádé Wolfgang Ambrostól
Ambros? Vagy ahogy Ausztriában nevezik, nevezzük: Wolferl. Ez az ember egy élő legenda. Kemény sorscsapásokkal a háta mögött, akár a magánéletét, akár az egészségügyi problémáit nézzük. 71 évesen, legyőzve a rákot, az elcseszett gerincműtétjét, újra ott áll a színpadon. Valóban egy csoda, hogy egyáltalán még állni tud. Már jó néhány koncertjén jártam, alig várom a következőt. Az életrajzi könyvét még nem olvastam ki teljesen, nehéz koszt, nehéz. Talán utána mesélni fogok róla, még nem tudom. Egy biztos, nagyon szeretem a zenéjét, a szenzációs szövegeit. Annak ellenére, hogy magyar vagyok, a nyelv, amin énekel nem az anyanyelvem, de ő mégis képes
Levi Strauss élete. Ja, és persze a jeans!
Előjáték (ezt a dőlt betűkkel írott részt nyugodtan átugorhatjátok, nem tartozik szorosan a tárgyhoz): tavaly az egyik helyi újság közvéleménykutatása alapján egy Jungenhofen-i* étterem győzőtt, (nem vagyok hülye, hogy eláruljam melyik, így is nehéz asztalt találni!) itt készítik a nürnbergi régió legfinomabb ponty ételét. Már tavaly októberben leteszteltük, mesés! Életem legjobb frank pontyához volt szerencsém. Idén újra oda készültünk. Mivel innen olyan 40 km-re van, csak úgy nincs értelme odaautózni. Egy újabb vándortúrát terveztünk előtte, vagy mást. A más győzött. A közelben levő Buttenheim-i Levi Strauss múzeumot céloztuk meg. Már legalább 10 éve újra és újra felmerült nálunk az ötlet,
Bátraké a medence!
Mégpedig kizárólag azoké, akik magasról tesznek arra, hogy mit fognak majd szólni mások a látványhoz és be mernek menni fürdőruhára vetkőzve egy termálfürdős szentélybe. Közel 20 évembe telt, mire felnőttem magam is a feladathoz. Átalakulásom a régi rettentően sovány, egyszálbelű lányból számomra nem elfogadható, rettenetesen zavar és szégyellem magam miatta. El nem tudtam képzelni magam egy strandon, jézus máriám, hogy kiröhögjenek? Mielőtt valakiben most valami teljesen irracionális kép jelenne meg rólam, a dimenzióimról, annak mondom, hogy neeem, azért annyira nem. De van. A Balatonnál volt korábban egy házunk, egy ideig ott is laktunk. Irigyeltek az ismerősök, de jó nekem, ott
Karácsonyi ajándék (ajándéknak ajándék, de a meglepetésnek lőttek!)
Szinte biztos voltam abban, hogy valahol az egész projekt meg fog bukni, de nem gondoltam volna, hogy mindjárt az elején. Minden évben ugyanaz a duma, idén karácsonykor nem ajándékozzuk meg a másikat….. ez a mottó. Eddig még soha nem teljesült, mert szerintem annál tényleg nincsen nagyobb szarság, mint amikor ott nézünk bambán a feldíszített fánál és még egy nyomorék parfüm, zokni, sál, könyv se képviselteti magát. A meglepetés, a figyelmesség kell, hogy maradjon, a drága ajándék kell, hogy menjen. Úgyse telik ilyesmikre, a gyerekünk még mindig egyetemre jár. A meglepetés Eszembe jutott, hogy kb. 20 évvel ezelőtt E. a párom
Egy szép kis mese, egy majdnem igazi történet – Der ganz grosse Traum
Az alábbiakban egy korábbi, 2011-ben közzétett embermesés történetem újrafésülve. Aktualitása a Netflix, ahol véletlenül vettük észre, hogy felkerült az új filmek közé. Nem tudom milyen címen fut magyarul, azt se, hogy fut-e a magyar netflix filmek között egyáltalán, de ha lehet, tényleg érdemes megnézni. Vigyázat, nagyon emberi és nagyon megérintő a történet, megnézném még jó néhányszor én is. Aki beszél németül, az nézze meg az eredeti filmet, garantálom, hogy nem fog engem szidni utána. Update! A film magyar címe: Lázadó szellem Moziban voltunk. Én is, és ez tényleg kivételes alkalom, mivel nem szeretem a mozit. Az egyik helyi mozitól (Admiral)
Érettségi találkozó… nélkülem
A laptopom beadta az unalmast, fel kellett újítani. Miután visszakaptam rájöttem arra, hogy tök üres, de gyors lett, mint a villám. Élvezem a gyorsaságát. Viszont a hatmillió fotóm, dokumentumom amik biztonsági mentésként csücsültek egy külső izén, amiről persze nagyrészüket (mindet nem, mert újra berosál a laptop) vissza kellett szedegetnem. Miközben töltögéltem vissza ezeket a doksikat rátaláltam egy levelemre, amit egy 2019-es érettségi találkozóra küldtem el magam helyett. Úgy döntöttem, kis módosításokkal, aktualizálásokkal közreadom. Tisztelt Tanárnők, Tanár úr, kedves Csajok, ismét eltelt néhány év, el se hiszem, már a 35 éves érettségi találkozónkra gyűltetek össze. Bármennyire is szeretnélek bennetek látni, idén