Embermesék

Tanuljunk fränkischül!

A nyelvtanulásnál mindig a magam példájával jövök. Higgyétek el, ha én meg tudtam tanulni egy nyelvet, akkor nektek is menni fog! Viccnek szánom, de azért van benne valami. Anno a középiskolában az orosszal megfingattak rendesen. A gond ott lehetett, hogy már az általánosban se tanultam az oroszt, mert nem ment, nem is érdekelt, de a tanárnőtől mindig jó jegyet kaptam. Az anyu egyik jó ismerőse volt az Ica néni, valamikor barátnők voltak. Sőt! Mindketten orosz tanárként szerettek volna végezni. Az anyu lényegesen jobban ismerte az orosz nyelvet nálam. Gondolom Ica néni is ebből indult ki, egy ilyen jó oroszosnak a

Különben is, alles kommt aus Ungarn!

Ezzel biciklizek a családom agyára már régóta. Olyasmit képzeljetek el, mint a bazi nagy görög lagziban, amiben az öregúr már-már paranoiásan csak arról papol, hogy minden a görög kultúrából, a görög nyelvből ered. Bármiről le tudja vezetni annak görög eredetét. Fárasztó. Na így van ez nálunk is kicsiben. Minden magyar vonatkozású hír megdobogtatja a külhonban élők szívét, a hozzám hasonló kis “zenzibilek” szívét és lelkét meg főleg, amiket biztosan elég idegesítően, túláradó buzgalommal élek meg. Mintha én személyesen lennék az érintett, akiről a hírek szólnak. A boldogság, istenem, egy magyar! Az elején még nem is vettem észre az überrakcióimat. Egy

Fränkisch (Angie kapcsán)

Nem is tudtam, hogy ma Nürnbergbe látogat Angela Merkel! Az előbb láttam az egyik helyi rádió oldalán (Rádió Gong) egy rövidke kis videót, ott értesültem a hírről. A videó nem egy nagy durranás, valamelyik ott dolgozó készítette. Tapintható benne az izgalom Angie érkezése miatt. (Érthető, én is tiszta izgalomban lettem volna, kérem, a Bundeskanzlerin jön!) Nos, ahogy mondtam, ez a felvétel nem túl érdekes, mégis egy nagy mosolyt csalt az arcomra. Ugyanis a végefelé elhangzik benne egy gyönyörű fränkisch mondat. A videót készítő úrat kezdte idegesíteni az Angiet állandóan eltakaró politikus és megszólalt: “geh hald ämol wech …..Mensch!” magyarul: ember

Végre lett saját “Tetthelyünk”!

Tudni kell, Németországban a vasárnap esti “Tetthely” egy tradició. Az első “Tetthely” azaz “Tatort” 1970. november 29-én került sugárzásra. Emlékszem, Magyarországon is láttam néhány Tetthely-epizódott, de egyik sem hagyott bennem mély nyomot. Persze, hogy nem, hiszen nem volt benne visszaköszönő szereplő és helyszín. A Tatort (vagy Tetthely) különböző városokban játszódik, mindig ugyanazokkal a nyomozókkal, kollégákkal. Vannak szuper párosok és borzasztó erőltetett, arrogáns felügyelők, élükön egy, a Lipcse-i tetthelyet gyengítő Frau Sarfelddel. A nő annyira mű, annyira nem való a sorozatba, hogy na. A fodrásznál szoktam a helyi trallala újságokat átlapozni, ilyenekért pénzt kiadni egy bűn lenne, és pont a múlt

Ey horch amol!

Emmeg mi? A “hé, hallgass ide!” itteni megfelelője. Ne keresse senki, a nyelvtanfolyamon nem így tanultátok. Ott még “hör zu!” áll, de mint tudjuk, a német nyelv nem ennyire egyszerű. Az irodalmi németet valahol fent, Hannover környékén beszélik a legszebben, a többiek kicsit vettek el belőle, de egyben tettek is hozzá, így lettek a dialektusok.  Itt a fränkischt, azaz a frank-dialektust beszélik. Hogy szép-e? Dehogy szép! De a miénk.  Persze ez is csak leírva fränkisch, a tényleges kiejtéshez passzítva: frängisch. Dürer kapcsán (aki itt persze “Derrer”) már írtam a frankoknál teljesen hiányzó hartes (kemény) t-ről, ami errefelé nem létezik. Minden

Da haut´s dir den vogel raus!

No még egyszer:  Da haut´s dir den vogel raus!! – a helyi dialektus egyik gyöngyszeme. 🙂 A főnökömtől hallottam legelőször és mivel kedvelt nyelvi fordulata, hallom napirenden, de akárhányszor meghallom, vigyorgás nélkül soha nem tudom megállni. “Az agyad eldobod!” Valahogy így fordítanám ezt a fränkisch mondatot, ami tényleg, még akkor is vigyort csal az arcomra, ha az, amit a Herr Főnök vele érzékeltetni szeretne, negatív. Ennek a mondatnak kérem íze van, ezt akármilyen dialektusban nem is lehetne kiejteni, erre csak és kizárólag a frankok képesek. És nem csúnya, nem argó, bája van. Bár ez a magyar, agy-eldobásos fordításom nem igazán

Miért utálják a nürnbergiek Fürthöt és vissza?

Nürnberg címere Egy frank ember társaként, már az első perctől kezdve menthetetlenül megfertőződtem néhány helyi népi igazsággal, sok mindent készen kaptam. 🙂 Rettenetesen élvezem a párom történeteit, szomjasan iszom a múltról, a szokásokról, a frank nyelvről és persze a fociról szóló sztorikat, minden érdekel. Őszintén bevallom, részben az ő (apus) hatására kezdtem a blogírásba is, mivel úgy éreztem rettenesen nagy kár lenne a tőle hallott sok érdekes információért, a történetekért, hiszen ezek egyszerűen nem léteznek magyarul. A franksághoz persze hozzátartozik a München, illetve a focivonalon a Bayern München utálata. 🙂 A frankok nem bajorok, nem is kívánják elismerni a müncheni

Foci, foci, foci és Tote Hosen

Nem lennék igazi Nürnberg-i, és főleg nem igazi 1.FCN szurkoló, ha kedvelném a Bayern Münchent és a Greuther Fürthöt. Nem is kedvelem őket. Sőt.  Nagy-nagy elégedettségünkre, a Bayern  idén ismét nem nyert se német bajnokságot, se kupát. A Fürth felküzdötte magát az I.Ligába. Bár ahogy a rádióban hallottam, még ebben is bénák. Ugyanis 8 éven keresztül jártak folyamatosan közel a tűzhöz, de a bajnokság végén szinte mindig csak a negyedikek lettek. Lieber Fünfter als Fürther (inkább ötödik mint fürthi) szól a helyi mondás. Sokszor felhangzik a remekbeszabott nóta: Alle Blumen blühen, alle Blumen blühen nur das Fürther Kleeblatt nicht. (minden virág

A Bläbele igazándiból: Bläbberla

Elcsesztem!!! Bocsánat!! Lehet, hogy emberek tízezreit taszítottam a hibás útra? Asszem nem. 😉 Bocsánat, de a Bläbelét tegnap rosszul írtam. Megpróbáltam hallás után ( mivel a neten nem találtam) leírni és így lett belőle Bläbele.  De ma, a párom felhomályosított, hogy azt nem így írják. Igaz tegnap még ő se tudta, hogy írják rendesen, de ma már tudja. 🙂 Szóval Bläbberla a helyes. És itt a magyarázat hozzá a Frank Wikiből:  “Aufkleber, Etikett oder Anhänger, z.B. an einem Koffer bzw. Kleidungsstück.” vagyis ahogy már írtam, felragasztott bizbasz (cimke, ár), vagy ligő-lógó információs cetli, például egy kofferen, vagy ruhadarabon. Mindenképpen ajánlom

Fränkisch haladóknak: Bläbele

Vártuk, hogy a sorban előttünk álló anyuka végre-valahára fizessen és mennnyen má a két kislányával …. hazafelé.  A gyerekek elég idegesítőek voltak, úgy tűnt, hogy a visszatolásra váró mini bevásárlókocsijuk, valamint az elpakolásra váró megvásárolt áruhegyek megoldhatatlan logisztikai problémát jelentenek.  Nem tehetek róla de nem bírom a sorokat feltartó gyerekeket, de főleg nem a rohadtul ráérő anyukákat, akik ezt valamiért nem tudják kezelni, egyszerűen nem képesek arra, hogy rászóljanak a gyerekekre. Pedig nem kell túl sokat tenniük, csak elmagyarázni a csemetéknek, hogy : – Iitt most boltban vagyunk, nem, nem játékból, hanem igaziból. A boltozás célja pedig csak az, hogy