Embermesék

Ey horch amol!

Emmeg mi? A “hé, hallgass ide!” itteni megfelelője. Ne keresse senki, a nyelvtanfolyamon nem így tanultátok. Ott még “hör zu!” áll, de mint tudjuk, a német nyelv nem ennyire egyszerű. Az irodalmi németet valahol fent, Hannover környékén beszélik a legszebben, a többiek kicsit vettek el belőle, de egyben tettek is hozzá, így lettek a dialektusok. 

Itt a fränkischt, azaz a frank-dialektust beszélik. Hogy szép-e? Dehogy szép! De a miénk. 
Persze ez is csak leírva fränkisch, a tényleges kiejtéshez passzítva: frängisch.
Dürer kapcsán (aki itt persze “Derrer”) már írtam a frankoknál teljesen hiányzó hartes (kemény) t-ről, ami errefelé nem létezik. Minden d-vel mondandó. Az audóval közlekedünk, lottó helyett pedig loddót adunk fel.
Egyetlen szó van a frankoknál, amiben rendes, normális “t” szerepel. Ez a szó a “Senft”, a mustár. De ez is poén, mert az igazi német kifejezés a Senf, t-nélkül írandó. Nem úgy a frankoknál! 🙂 Nincs t-jük, csak egy olyan szóban, amiben pedig nem lenne. Dibikus.

Nürnbergi pályafutásom legelején nem hittem a fülemnek. A bécsi dallamos, éneklős wienerisch dialektus után azért elég brutális módon terített le a frank beszéd. Emlékszem, egy kis lokálban üldögéltünk, amikor a környező asztaltársaságoktól indulva, hirtelen rámzúdult a nyelv. Komolyan mondom, azt hittem túljátszák az emberek, hogy hülyülnek. Ahogy magyarul mi is szoktunk extrém parasztosan beszélni és üvöltve “a rátóti legényeket” énekelni és gurulni a röhögéstől az összes ihajja után. De rájöttem, hogy nem nyerítenek, nem túloznak, mindegyik így beszél. Hihetetlennek tűnt, mert tényleg nem semmi a fränkisch, kezdtem keresni a kandi kamerákat. 
A páromhoz hajoltam, izgatottan kérdeztem, ezek az emberek, hogy beszélnek?
Ő erre elmosolyodott, nyugtatóan megfogta a karomat és elárulta. Legyek erős, ez a fränkisch.
Pffff, ez nem semmi. Szörnyű volt az elején, brutális, kemény, idiótán csengő és hangzó.
Az említett lokálban egyre barátibbá vált a hangulat (hozzáteszem, a szűkszavú és másokkal nem igazán komázó frankok esetében ez nagyon nem jellemző), majd felváltva dobáltunk pénzt a wurlitzerbe …. iselyegtünk-mosolyogtunk egymásra a felhangzó zenék bűvöletében. Röpködtek poénok, mosolyok, amikor az egyik férfi mellettem megállva rámmosolygott és hozzámszólt: 
– “Herzele” … 
bájosan visszamosolyogtam rá, és arrébb csusszantam a székemmel, mivel nem fért el tőlem és tovább szeretett volna menni 
– He? – kérdeztem egyből a párom, mi az a herzele?
Ő még mindig mosolyogva, bár lehet már nevetve, felhomályosított. Ez a legszebb kifejezés, amit egy nőnek mondhatnak A szívecske. 
Ollálá, a mindenit! Szívecskének szólított egy ismeretlen frank, gyerekek, mi ez, ha nem a legteljesebb integráció?

Ezt az itteni nyelvet megszoktam, elfogadtam, megkedveltem. Kb. 10 éve tanulom is, sok kifejezést ismerek, jó néhány mondatot tudok a helyiek nyelvén, de inkább értem. Ehhez a dialektushoz igen messze ülnek a hangképző szerveim, valamint eléggé hiányos a lexikális tudásom. Az egyik helyi rádióban naponta mutatnak be egy-egy frank kifejezést, amit elmagyaráznak, szemléltetnek, hogy mikor mondja a frank és minek felel meg ugyanez a Hochdeutschban, azaz az irodalmi németben. (abban amit tanultatok).
A frank, nem tököl. Nincsenek bonyolult mondatok, szófosás. Csak a lényeg. Ahogy a párom is mondja, nincs az a bonyolult történet, amit ne lehetne két szóval elmesélni. Mármint frankul. És ők megteszik. Vannak rá multifunkciós kifejezéseik, amik nagyban megkönnyítik a fogalmazást.
Ilyen a “passd scho” például, ami mindenre jó. Ez az “elmegy” jelentheti, hogy az a valami, vagy valaki rendben van, elfogadható, jó, kiváló, sőt egészen a fränkische eufóriának megfelően, akár szuperlativuszként is alkalmazható. Példa: a milyen volt az előadásra adott passd scho válasz jelentheti azt is, hogy félelmetesen jó, kápráztató, fantasztikus. Csak figyelni kell az apró rezdülésekre és máris érteni fogjuk a frankokat.

Az előbb írtam ezt a “d” betűzést, nem tudom mennyire érthető. 
Mutatok hozzá egy szemléltető képet, talán úgy egyszerűbb.
Elmegyünk a cukrászdába, venni szeretnénk tortát. Hmm, nem egyszerű, nagy a választék. Melyiket is válasszuk és hogy írjuk körül az eladónak, hogy melyikre is gondolunk akkor, ha nem tudjuk a nevét?
Itt, ezt a tortát. Azt a tortát?
Itt a tortát, ott a tortát ……. most ezt nézzük fränkischül!

A torta csak németül “Torte”, de itt “Doddn”.

A képen látható kommunikáció fränkischül, irodalmi németül és magyarul a következő:

Didoddn dododdn Die Torte daaz a tortát ott
Die Doddn oder die Doddn?Diese Torte da oder diese Torte da? Ezt a tortát, vagy emezt a tortát?
Na, die Dododdn!Nein, diese Torte da drüben! Nem, azt a tortát ott mögötte! 
Ach Dododdn die! Ach diese Torte dort!A, ez a tortát itt! 

Ugye nem is bonyolult? 

Holnap megmutatom, mennyire ügyesen tudnak spórolni a frankok a felesleges szavakkal, milyen egyszerű a mondatszerkesztésük.

Jó éjszakát! 
A gouds Nächdler! 

===================================================
Update 2015.február 11-én
 
A “holnap megmutatom”-at, “majd szólok, ha készen lesz”-re módosítanám. 
Sajnos az anyaghoz hiányzik egy fontos videó. 
===================================================

2 thoughts on “Ey horch amol!

  1. Hat az Oberpfälzisch se könnyebb es en csak 2 eve hallgatom, szegeny fejem nem is tudom ha valaha meg lehet ezt tanulni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .