Tudni kell, Németországban a vasárnap esti „Tetthely” egy tradició. Az első „Tetthely” azaz „Tatort” 1970. november 29-én került sugárzásra. Emlékszem, Magyarországon is láttam néhány Tetthely-epizódott, de egyik sem hagyott bennem mély nyomot. Persze, hogy nem, hiszen nem volt benne visszaköszönő szereplő és helyszín.
A Tatort (vagy Tetthely) különböző városokban játszódik, mindig ugyanazokkal a nyomozókkal, kollégákkal. Vannak szuper párosok és borzasztó erőltetett, arrogáns felügyelők, élükön egy, a Lipcse-i tetthelyet gyengítő Frau Sarfelddel. A nő annyira mű, annyira nem való a sorozatba, hogy na. A fodrásznál szoktam a helyi trallala újságokat átlapozni, ilyenekért pénzt kiadni egy bűn lenne, és pont a múlt héten jártam a fodrásznál, így bukkantam rá a nő fényképére. Nézzétek meg. Nekem ő, mint Komissarin egyáltalán nem hiteles. Nemcsak külsőre, az alakítása sem.
Létezik a kölni, a müncheni, a würzburgi … stb. tetthely. Itt a lista. Bekereteztem a nekem nagyon tetsző szériákat, de ugye ez izlés dolga. Az abszolút kedvencem a bécsi tetthely, a Bibit játszó Adele Neuhauserrel és Moritz Eisnert alakító Harald Krasnitzerrel. A párbeszédek őrületesen jók. Eszméletlen jó és finom humorral átszőtt dialógusok, karakterek, nem annyira a realitástól elrugaszkodottak, mint jó néhány német krimi. A német krimik szereplői sokszor extrémek, ahogy az életük és a velük való történések is, ezért is idegesítenek. Rendszeresen visszatérő motívum, az arrogancia. A törvényszéki orvost felhívják, a boncolás eredményét meghallgatják, majd 85%-ban köszönés nélkül teszik le a telefont ezek a remek nyomozók. Ilyenkor szoktam feljajdulni. Már megint milyen parasztok vagyok Bélám! A film készítői valójában az ilyen prosztó és lekezelő jelenetekkel szeretnék érzékeltetni a nyomingerek központi szerepét, a fontosságát. Ezen szuperzsaruk közé tartozik a kölni tetthely Fredije is, akit a hasonló paraszt húzásai miatt mégis bírok, mert különben a hapi rendben van. Emberi dolgai is vannak. A kölni krimik általában nem extrémek, jók.
A münsteri tetthely két központi figurája, az egy házban lakó Thiel (felügyelő) és a professzor Boerne (törvényszéki orvos) kettőse egy őrület. Az a humor, azok a dumák! Münster Tatort, jöhet mindig!
Van egy supernő is, a Lindholm Hannoverből. Jajj! Lett neki egy gyereke (apára nem emlékszem), de ő továbbra is nyomoz napi 30 órában. Egy barátja lakik velük együtt egy lakásban, nem ő a gyerek apja és nem is a nő hapsija, de ez a pali pesztrálja a gyereket, viszi óvodába, intéz mindent. Az egész egy kabaré. Felesleges és erőltetett story, semmi köze a valósághoz. Szupernő pedig nyomoz. Lehengerlően, lekezelően, lenézően, de még egy átivott iccaka után is frissen sminkelve és csodálatos szőke loknikkal. Brr. (amúgy a színésznő végzett orvos)
Frank tetthely!!!!
Higyjétek el nekem, hogy amennyire a német (nem a bajor, a porosz!) humor messze van a mi, magyaros humorunktól, annál közelebb van hozzá az osztrákok humora. Már maga a „Schmäh”, az osztrákok humora is érthető, mi értjük. A volt monarchia lakói együtt rezdülnek a humorban is. Talán ezért nehéz nekem megemészteni a német, józan alapokból teljesen kifordított, extrém viselkedésű és életű szereplőket, akik a filmben minden csapás ellenére, csak nyomoznak tovább rendületlenül. Rohadt idegesítő, az összes ilyen problémás tetthely, mert nem lennénk kíváncsiak a magánéleti tragédiákra (sokszor a filmen éppen elhagyják a nyomingert, vagy a gyerekeik költöznek el tőlük, beüt egy komoly betegség …. de ők csak nyomoznak tovább, hihetetlen.), a krimin szeretnék izgulni és rágódni. És amikor már kezd eleged lenni a szar tetthelyekből, ekkor jön a kegyelem, a felmentés, egy bécsi tetthely Bibivel és Moritzval. A világ onnantól kezdve ismét rendben van! Ez mellett szivből ajánlom a skandináv krimiket, illetve hozzám hasonló Bécs-rajongóknak az ottani Trautman-sorozatot.
De végre! Hosszú évek csatája után: „mi frankok vagyok nem bajorok, tehát a müncheni tetthely az nem mi vagyunk, nekünk saját krimi kell!”….. nézzenek oda, megtörtént a csoda! Leforgatták az első frank tetthelyet, amit ma tűz az ARD a műsorára a szokott időben 20.15 órakor. Alig várom!
A helyi dialektust nem értik egész Németországban, ezért voltak gondban a film készítői. Mit lehet bent hagyni a filmben, mit cseréljenek le az irodalmi németet beszélők kedvéért. Elég sok kifejezés maradt a filmben (bár nem tudom mennyi és mennyire súlyosan frankisch, ma fogom én is megnézni), de egy kifejezésről már hallottam, azt mindenképpen hatástalanítaniuk kellett, mégpedig a „Tenishalle-t”, ami fränkischül kiejtve „Denishall’ ” Ahol a nyomozó utasítása alapján még körül kellett volna nézniük. Ezt a kifejezést a frankokon kivül más nem értette volna. Alig várom a mi saját tetthelyünket, lázban égnek a helyi újságok, rádiók, a tévé és a különböző helyi facebook csoportok.
Már megy a poénkodás is, a helyi Nürnberg-Fürth ellentéten lovagolva. Egy helyi politikus szerint, a Frank-Tatortban akkor van minden a helyén, ha az áldozat nürnbergi és a gyilkos fürthi.
Itt élőknek jó kriminézést! Kívánok mindenféle pszichó-izé mentes, mentálisan és családi életileg rendben levő, normális szereplőket! Remélem jó lesz! Ha mégsem, akkor se csüggedni, előtt-utóbb újra jönni fog Bibi és Moritz!
