Már évek óta nem tudom meghallgatni ezt a dalt, mivel rá emlékeztet, Erikára. Mondhatnám, hogy anyósomra, de őt soha nem hagytuk ebben a Schwiegermutteres, nem túl szépen csengő szerepben, hiszen ő ennél sokkal több volt, többet is érdemelt. Ha róla beszéltem, akkor őt a párom anyukájának, a kisfiam nagymamájának neveztem, sokszor csak így, az Omi. Egy fantasztikusan jó ember, egy tüneményes, jellemes, jószívű Omi hagyott itt minket. Kivételes ember volt, ő is az angyalok csapatát erősíti ott fent… Az ő temetésére készülve találtam rá a szertartáson játszó zenekar repertoárjában erre a dalra, ami nagyon megfogott. Előtte még soha nem hallottam.
Szerző: Andrea
Régi szerelem: Zorán
Vissza a gyökerekhez! Soha nem tudnám elfelejteni, korai fiatal éveim meghatározó zenésze volt ő: Zorán. Hogy én milyen szerelmes voltam bele, atya ég! Nap mint nap csak az ő lemezeit hallgattam. Katartikus élmény volt a zenéje, a szövegek. Kívülről ismerem az első lemezeinek összes nótáját. Valami olyat kaptam tőle, ami egy életre szólt. Még mindig betart a hatása, bár a magyar zenével együtt úgy alles global, ő is kicsit a háttérbe szorult. Erről nem ő tehet, ő ugyanolyan jó mint amilyen volt. A pluszban felfedezett új világom egy másik nyelvvel, újabb kincseket hozott az életembe, kitárult előttem egy német (a
Emlékek az életemből, Győr
.. Győr előtt még egy rövid sztory a régmúltból: Az apu egy Sopron környéki faluból származik, később soproni lakossá vált, tehát az akkori idők határsáv tartózkodási rendeletének megfelelően megbízható, minta állampolgár, aki a 1-es határsáv engedéllyel rendelkezett. Az 1-es határsávba tartozott Győr-Moson-Sopron és Vas-megye. Az anyunak győriként, hiába volt bejelentett lakcíme Sopronban, csak 2-es határsáv engedély járt, egy megyére korlátozva. A kalamajka egy meccs kapcsán történt. Az apu focista volt a soproni SVSE-nél. Az idegenben játszott meccsekre az anyu mindig elkísérte. Egy alkalommal a csapat Kőszegen játszott. Az anyu egy vonattal utazott a csapattal, de menet közben őt lekapták a
Emlékek az életemből, Sopron
Néha feltörnek az emlékek. Ahogy ez is.Sopron a szülővárosom. Bájos kis város, de ennél nekem – az apu családja és a gyerekkoromban náluk töltött vakációim ellenére – sajnos nem lett több. Soproni vakációk Istenem, de ezek a nyarak! Sopronban aztán lehetett játszani, az már biztos! A ház egy hatalmas, vadregényes rét közelében állt, tele felfedezni és megmászni valóval. Ez a rét a vasútvonalak mellett terült el a Lövérek irányába. Emlékszem állt ott egy elhagyott, lakatlan ház is, amiben gyilkosság történt (elhittük), a magasra megnőtt kalászok között elbújva egy titkos viskó is, itt lakott a gyilkos (ezt is elhittük). Rettegtünk, de
Heino Ferch
Heino Ferch, istenem, az egyik német színész-óriás, nagy-nagy kedvencem. Gondolom nemcsak nekem. Ő a német Bruce Willis, ha jól tudom, a szinkronhangját is tőle kapja. Heino Ferch állati jó szerepekben szokott tündökölni, általában ő az alfa hím, majdnem mindig a pozitív hős, nagyon jól áll neki. A hapsi nem unalmas, nagyon jó színész. A jó múltkor a Ringlstetternél (ajánlom a műsorát a BR-en!) járt a stúdióban. Az alábbi linken a Facebookos interjú rövid kivonatát lehet elérni: https://www.facebook.com/watch/?v=195542015386923 Ebből a rövid összefoglalóból (meg a hosszabból, amit megnéztem a Bayerischer Rundfunk oldalán) kiderül, hogy Heino Ferch fent az észak-németeknél, Bremerhavenben született, aztán
Kegyelem
2020 szeptembere kellemesen meleg időjárással ajándékozott meg minket, mi pedig magunkat egy pár napos úttal a kedvenc városunkban, Bécsben. A belvárosban a Stephansdom (Steffl) mellett jártunk, isteni nap volt, amikor E. (még mielőtt megfeledkezik róla) gyorsan felhívta egy nürnbergi orvosát a korábbi vérvétel eredménye miatt. Nem izgultunk, nem volt rá okunk. Hosszú évek óta jár minden évben erre a szűrővizsgálatra, tanítani kellene a következetességét. Mindig minden a legnagyobb rendben volt, nem is lehet másképp. Hallottam a beszélgetést, a párom válaszait. Te szép szűzmáriám, itt valami történik …….Egy bizonyos érték nagyon a határon van, szükség lesz egy újabb kontrollra. Kezemben a
Kiskarácsony, nagykarácsony – vírus előtt és után 2/2
…. és megjött a vírus Készülődés a karácsonyra 2020-ban, a nem tudom hányadik helyi lockdown alatt Az eleje hasonlít a hosszú évek protokolljához… Nézem a naptárat, közelítünk karácsonyhoz, kezdek ideges lenni. A kollégák csomagjait naponta hozza a futár, és nekem még mindig semmi ötletem az ajándékokhoz, minden évben ugyanaz a szar. A belváros tabu, nem jutok be, nem történhet meg hogy meglátom, megszeretem, megveszem, az interneten kívül nincs más segítség. Na ebből már nem lesz nagy meglepetés senkinek se. Mi lesz velünk karácsonykor, te jószagú ég? Kijárási tilalom este 9-tól reggel 5-ig, mit mondjak, nem érint. A munkaidőm ügyesen reggel
Kiskarácsony, nagykarácsony – vírus előtt és után 1/2
Lelassultunk. Kénytelenek voltunk visszavenni a tempóból, a Covid vírus megfékezése miatt meghozott törvények durván elvették a mozgásterünket (a szükségességüket maximálisan megértem, csak a tényeket közlöm!), és mi mindannyian kvázi visszakerültünk a nagyszobába. A nagy utazások, shoppingolások, munka után beugrom a városba, kirándulások ideje nem most van. Várni kell. Ezt a várást lehet persze nagyon utálni, én is utáltam. Aztán egyszercsak elsimultak a hullámok, lecsendesedett bennem a világ. Visszaváltozott azzá, amit már nagyon régen nem találtam. Valami történt a világgal, valami történt velem is. Ez a változás nekem bejött. Ünnepvárás a vírus előtti időkben: Nézem a siető, bevásároló, ajándékokat keresgélő embereket
A Facebook kacsa – „A paszta fel fog bukkanni és rákattint.”
Mindezt írhatnám akár diszkrét, udvarias figyelmeztetésként is privát üzenetben jó néhány facebookos ismerősömnek, de egyszerűbb így a blogban mindenkit egyszerre megsérteni. Én már nem változom. Már tavaly is jó néhányszor láttam a HÍRT, ami most úgy veszem észre, ismét erőre kapott. Értelmes, intelligens emberek dőlnek be és tiltakoznak a facebooknál a képeik felhasználása ellen. Nem engedik (sírva fogsz fakadni a röhögéstől!), nem engedik a facebooknak a képeik, üzeneteik és információik felhasználását. Ezt a baromságot megosztó emberek két csoportba oszthatók. Az egyik típus brutális tempóban, naponta többször oszt meg aktuális híreket a világról, a Covid helyzetről, az időjárásról, sportmeccsek eredményéről, válogatás
A magyar szakemberek legalja, akikből hiányzik a gerinc – dühös vagyok mint az állat!
He Oarschlächer, jetzt reicht’s! Ez jött a számra, mivel kiverték nálam a biztosítékot. Elegem lett a seggfejekből. Kik ők? Például ez a két fasz. (Most nincs hoppá, meg elnézést a kifejezésért, megérdemlik bőven a jelzőt!) Két magyar, majdnem „kollégává” vált villanyszerelőről szól a történet. Hogy ki ez a két fasz? H. Ottó és F. Csaba (neveket megváltoztattam) akár még szerencsésnek is mondhatnák magukat, vírus, meg november ellenére sikerült egy jó munkát találniuk Németországban. Nem kell messzire utazniuk, csak Bajorországig, azt csinálhatják amihez értenek és szeretnek, és jövő év januárjától visszavárják őket. Biztos és jó kereseti lehetőség. Ottó és Csaba villanyszerelők