Embermesék

Hova tűnt a bátorságunk?

Gyermeknek segítenünk kell, egy kisebb költözés előtt áll, ehhez viszont kell egy nagyobb autó. Mit autó? Kisbusz! Transzporter! Napokon keresztül izgultam, hogy adja be E. a párom végre a derekát és egyezzen bele a bérlésbe. Ehhez viszont le kellett küzdenie a fenntartásait, úgymint, még soha nem vezetett buszt, meg transzportert, csak nagy autókat és nem 20 éves, nem biztos, hogy most kéne megpróbálni milyen egy nagy, zárt dobozzal egy ismeretlen nagyvárosban rodeózni. Talán beleférünk mégis porszívóstól és tányérostól a kisfiam autójába? … Jaj! Neeee. Hogyan férnénk el?! Nem értettem: mit kell ezen ennyit tökölni? A korábbi autónk is nagyobb volt

Hogy is van bekötve egy Nürnberg-szurkoló?

Először is tudni kell, hogy velem együtt ők talán a legszomorúbb szurkolók az egész Bundesligában. Sokszor szomorúak, hiszen a csapat állandó meglepetésekkel szolgál, melyek nagyobb része elkeserítő. Magam is már végigkísértem egy két Bundesliga liftezést, többször játszottunk az első és a második osztályban, az 1.FCN-vel, azaz a Glubbal soha nem unalmas. A Corona-vírus utáni időszak első iszonyat meccsei után, szurkolók hozzászólásait olvasva, az ember felröhögött: “Óh, végre visszatértek a régi szép idők! Semmi nem változott! A hétvégi meccs után hétfőn végre újra mehetünk morcosan, felpaprikázva dolgozni, úgy mint a vírus előtt!” Jelenleg tényleg rettentő időket élünk, a csapat a német

Egy meglehetősen rövid állásinterjú

2011. júniusa óta űzöm ezt a szakmát itt Nürnbergben és teszem vele lehetővé magyar szakemberek németországi munkavállalását, illetve teszem lehetővé a német iparnak a szakemberek pótlását. A német iparnak szüksége van a jó szakemberekre, a magyar szakembereknek pedig szüksége van jól fizető munkahelyre. Ezt hozom össze. Mindenki jól jár. Én is, mi is.Ez alatt a 9 év alatt rengeteg pályázóval beszéltem, számos remek embert ismertem meg, és isteni sok jó sztoriban volt részem! Gondolom megbocsátja nekem mindenki ha elárulom, hogy néha jókat lehet vigyorogni az emailban megküldött, a Google fordítóval összehozott önéletrajz fordításokon. Saját Best of gyűjteményem van, de nem

Spárga, te isteni!

Végre itt a szezonja ennek a fantasztikus zöldségnek. Magyarországon még nem ismertem, itt Nürnbergben kezdtem el úgy igazán kóstolgatni. A legelején még semmiképpen nem tartottam a zöldségek királynőjének, úgy találtam nagy a hűhó körülötte és baromi drága. Aztán pár éve beleszerettem. Az idei Corona-vírus miatti kényszerszabadságom, illetve a helyi lakhelyelhagyási korlátozások miatt, szinte minden nap ugyanazt a 7-8 km-es túrát jártuk le, ami gyönyörű és részben az egyik itteni spárgaföld mellett vezet. Hetekről-hetekre figyeltük a terület “mozgását”, a spárga életre kelését. Annyiszor jártunk arra, olyan sokszor beszéltünk a spárgáról, hogy nem volt visszaút. Ennem kellett belőle. Korábban csak étteremben ettünk

Emberek, sorsok 1. – Gustav Klimt

Az a határtalan kíváncsiság, ami egy jó ideje már rányomja bélyegét a jelenkori énemre, ami jellemez azzal a mindent tudni és megismerni szeretnékkel, nem volt mindig az enyém. Mikortól kezdett el ilyen rettenetesen érdekelni a világ a saját kis világomon túl? Nem tudom. Talán 10-15 éve. Információk, amikre régebben még csak legyinteni is lusta voltam, hirtelen elkezdtek érdekelni, felvillanyozni. Talán tényleg csak ennyi történt, hogy én is nagy nehezen, de mégis csak felnőttem és lehiggadtam? Sajnálom, hogy nem korábban történt ez a fajta eszmélésem, gazdagabb lennék élményekkel, tudással. Régen nem érdekeltek a festmények, a történelem se túlzottan. Nagyon is a

Lájkok, kedvelések hova tűntetek? Már megint Tschüß?!

Bánatba estem. Hasonlóan másokhoz, akik a történeteiket szintén megosztják az interneten, én is vágyok icipici visszajelzésre, leginkább pozitívra. Negatív feedback nincs, mert simán törlöm és letiltom, de psszt! Jó, ez vicc volt. Eddig negatív kommentekben, bántó üzenetekben nem volt részem. Maximum a robotok kívánnak viagrát eladni nekem és Serenával (a nagycsöcsűvel!) összehozni. Nagy örömömre jó néhány történetem, blogbejegyzésem kedvező fogadtatásra talált. Ezek közvetlen hátrahagyott nyomai voltak a “lájkok”, kedvelések. Jó néhány történetemnél jelentős számban. Mostanra mindezek kivétel nélkül mind eltűntek. Mély sóhaj, szomorú szemek. Bezárom a laptopot, nincs hozzá kedvem. Hogy mi történt? Az ami már korábban is, de akkor

Wolfgang Ambros – A klanes Resümee

Nagyon fontos nekem a zene, valamilyen újonnan hallott, felfedezett daltól, zenekartól mindig fel vagyok lelkesülve, nincs üresjárat. Van aki számomra megunhatatlan, mint például Wolfgang Ambros Bécsből. Rendszeresen fedezem fel egy-két régi számát (újakat nem ír), nagy kedvencem. Vannak nóták, amik néha eredetiben a hangszerelés miatt nem is annyira ragadták meg a figyelmemet, de hála a temérdek koncertfelvételnek néha szinte rácsodálkozok egy-két újra kitalált és feldolgozott régi számára, amik az új hangzásukkal teljesen elvarázsolnak. Nagy élményt jelentettek nekem Wolferl koncertjei, jó néhány kincsre leltem ezeken az estéken. A pali szenzációs. Az is, ahogy játszik a gitárján, ahogy énekel. Egy ilyen kincs

Servas du

Mielőtt folytatnám a történeteimet egy kicsit megállnék. Megállnék Wolfernél és a Seiler & Speernél. Wolfgang Ambros egy osztrák legenda. Nagy szerencsémre már három koncertjén jártam, egy 2020-as bécsi fellépésére is megvan a jegyünk. Sokan ismerik a nótáit, az arcát, emlékeznek rá. Garantáltan nem ismernék meg most, ha látnák. Kb. 1 hónapja jártunk Heilbronnban, ahol koncertet adott. A koncert napján kora délután betértünk egy helyi felkapott helyre, október ellenére baromi meleg volt, így a kerthelységben ültünk. Aztán észrevettük Wolfert is, tőlünk két asztalra ült a billentyűs Günter Dzikowskival (szenzációs ő is!) és a technikus Tony Schoenhoferrel, de senki nem ismerte őt

Tündérmese a Wörther tónál: Heidi & Helmut

Idén Ausztriában nyaraltunk, egész pontosan Karintiában a Wörther tónál. Naná, hogy egy pillantás alatt beleszerettem a tóba, a gyönyörű zöld színe, a kristálytiszta víze megbabonázott. Egy növényi planktonnak, a burgundi véralgának köszönhető a fantasztikus optikai tisztasága, a kis szorgalmas dögök 0-30 méter mélységben élnek és megkötik a vízfelszín tápanyagát. A víz melegedésével algáék visszavonulnak 8-20 méter mélyre. A nyári hónapokban aztán mindenki “ollala, de szép, micsoda tiszta a víz!” mondatokkal tekint a vízre, mivel valóban nagyon szép és tiszta, a planktonok jó munkát végeznek, teljesen rendben tartják a tó felszínét, ami tápanyag- és algamentessé válik. Magyarul: átlátszó, tiszta lesz. A

10 éves az Embermesék!

Naná, hogy elfelejtettem augusztusban az évfordulót, de én ilyenekkel nem is nagyon foglalkozom. A 10 év viszont nem piskóta, muszáj megállnom egy picit. Sajnos a 10 év nem azért érdekes, mert olyan temérdek történet íródott, más oka van: eltelt 10 évnyi idő az életemből. Más volt az életem az elején az induláskor, más lett mostanra. Sok minden változott, én is. Humor és életigenlés maradt. Az égigérő naivítás maradt. Ebből következően a csalódások, pofára esések is maradtak. Ha nem így lenne nem én lennék. Ez így autentikus. Blogom stációi www.embermesek.blogspotwww.embermesek.dewww.embermesek.blog A blogom az elején a blogspot keresztnevet viselte és teljesen ingyenes