Több éve várom szívrepesztve Dzsémszi új CD-jét. Mára már tudom azt is, hogy kiadása tényleg a küszöbön áll. (igaz nem tudom milyen messze van ez a küszöb … ) Ezt az infót nem a neten csipegettem össze, de nem ám! A hírek direkt Mr. Hunter közvetlen közeléből szálltak felém bebeeee! 🙂 A részleteket hagyom, csak annyit jegyeznék meg, hogy észveszejtő ez az internet. Egyszerűen fantasztikus, ahogy az egymást soha nem ismert, látott, hallott, szagolt embereket a közös érdeklődésüknél fogva összehozza. Ezeknek az új ismerettségeknek, találkozásoknak, barátságoknak nagyon örülök. Persze sok marhának és kellemetlen embernek már nem, hiszen velük is tele
Kategória: történeteim
Multikulti itthon
Rátérek egy mellékvágányra: A tervem az volt, hogy megszakítások nélkül folytatom a Faber családról szóló történetet, de nem fog menni, mivel annak megírásához sok idő kell, a rövid „jut eszembe” mesélnivalómhoz meg általában kevés, ezért, ha azt akarom, hogy utóbbiakról se feledkezzek meg, le kell írnom. 🙂 Természetesen Faberék folyamatosan íródnak a háttérben, de ahogy említettem, ez rendkívül időigényes. …. és már vissza is tolatok a célhoz vezető sínpárra Az én kis családomból sikerült „multikultit” csinálnom a magyarosch származásommal. Ha jól megnézzük itt van a párom, teljes németckije felmenőkkel, sehol egy beütés a bőmöktől, délsvédektől, vagy akár franciáktól, de főleg
Elvarázsolva – A Faber-Castell story 1.
Sorsomnak hála, a napokban egy olyan család történetet ismerhettem meg, ami levett a lábamról, teljesen elvarázsolt. Napok óta nem hagy nyugodni ez a szerintem hihetetlenűl lebilincselő téma. Egyfolytában bújom a netet, még többet szeretnék megtudni erről a családról, a történetükről, erről a meséről. Ami a figyelmemet és a fantáziámat a legelején megragadta, az egy kastély, és annak úrnőjének története. Itt kezdődött a kaland. A hölgy neve: Ottilie (bár én folyton Ottiliának hívom) von Faber-Castell. Gondolom a Faber-Castell név ismerősen cseng sokunknak. A honnan kéne, hogy ismerős legyen? kérdésre a válasz: a képről kiderül. A kastélyuk, a különben Steiner Schlossnak hívott
Ismét a román étteremben jártunk … bár most kevesebb szerencsével mint az elmúlt héten
De az éttermesek nem tehetnek róla, mi húztunk mellé. A párom egy tipikus frank ételt választott (bár ugyibár a kérdés automatice adódik, hogy mi a fenének? 🙂 A német étteremben én se kérek ungarische gulyáslevest. ). Én belevágtam a töltöttkáposztába, gyerek maradt a korábban már kipróbált lángosnál, de tejföl nélkül kérte, ugyanis a korábbi lángoson levő mennyiség az éves szükségletét bőven betakarta. 🙂 Az eredmény: Apus szerint ehető volt a töltött marhatekercs, nem volt rossz, csak teljesen más ízű mint az itteniek általában. Viszont a hozzá szervírozott krumpligombóc pont olyan volt mint ahogy a nagykönyvben megírták. A töltött káposztümről. Hát
Ismét a román étteremben jártunk … bár most kevesebb szerencsével mint az elmúlt héten
De az éttermesek nem tehetnek róla, mi húztunk mellé. A párom egy tipikus frank ételt választott (bár ugyibár a kérdés automatice adódik, hogy mi a fenének? 🙂 A német étteremben én se kérek ungarische gulyáslevest. ). Én belevágtam a töltöttkáposztába, gyerek maradt a korábban már kipróbált lángosnál, de tejföl nélkül kérte, ugyanis a korábbi lángoson levő mennyiség az éves szükségletét bőven betakarta. 🙂 Az eredmény: Apus szerint ehető volt a töltött marhatekercs, nem volt rossz, csak teljesen más ízű mint az itteniek általában. Viszont a hozzá szervírozott krumpligombóc pont olyan volt mint ahogy a nagykönyvben megírták. A töltött káposztümről. Hát
A Bläbele igazándiból: Bläbberla
Elcsesztem!!! Bocsánat!! Lehet, hogy emberek tízezreit taszítottam a hibás útra? Asszem nem. 😉 Bocsánat, de a Bläbelét tegnap rosszul írtam. Megpróbáltam hallás után ( mivel a neten nem találtam) leírni és így lett belőle Bläbele. De ma, a párom felhomályosított, hogy azt nem így írják. Igaz tegnap még ő se tudta, hogy írják rendesen, de ma már tudja. 🙂 Szóval Bläbberla a helyes. És itt a magyarázat hozzá a Frank Wikiből: „Aufkleber, Etikett oder Anhänger, z.B. an einem Koffer bzw. Kleidungsstück.” vagyis ahogy már írtam, felragasztott bizbasz (cimke, ár), vagy ligő-lógó információs cetli, például egy kofferen, vagy ruhadarabon. Mindenképpen ajánlom
Fränkisch haladóknak: Bläbele
Vártuk, hogy a sorban előttünk álló anyuka végre-valahára fizessen és mennnyen má a két kislányával …. hazafelé. A gyerekek elég idegesítőek voltak, úgy tűnt, hogy a visszatolásra váró mini bevásárlókocsijuk, valamint az elpakolásra váró megvásárolt áruhegyek megoldhatatlan logisztikai problémát jelentenek. Nem tehetek róla de nem bírom a sorokat feltartó gyerekeket, de főleg nem a rohadtul ráérő anyukákat, akik ezt valamiért nem tudják kezelni, egyszerűen nem képesek arra, hogy rászóljanak a gyerekekre. Pedig nem kell túl sokat tenniük, csak elmagyarázni a csemetéknek, hogy : – Iitt most boltban vagyunk, nem, nem játékból, hanem igaziból. A boltozás célja pedig csak az, hogy
Poén … de csak annak, aki tudja ki a Jogi Löw :)
Apus történeteiből: A Nagy Rohanás első napján Drezda felé menet hallgatta az autóban „Waggerlét” és a rádiót. Ez a Waggerlä nem más, mint a nénink a naviban, akinek be nem áll a szája. Itt fordulj be, fordulj vissza…. stb. Waggerlä ist ein Kosewort für ein kleines Kind. Verliebte Franken titulieren damit auch manchmal ihre Freundin, zumindest vor der Ehe; danach heißt sie „Alde”. (forrás: Itt meg is lehet hallgatni, hogy szól fränkischül) Jelentése magyarul: kisgyereket jelentő becéző kifejezés, olyan mint mondjuk a Kisnyuszi és Mucipuci. 🙂 Szerelmes frankok hívják szintén Waggerlänek a barátnőjüket, de csak a házasság előtt. Azután a
Poén … de csak annak, aki tudja ki a Jogi Löw :)
Apus történeteiből: A Nagy Rohanás első napján Drezda felé menet hallgatta az autóban „Waggerlét” és a rádiót. Ez a Waggerlä nem más, mint a nénink a naviban, akinek be nem áll a szája. Itt fordulj be, fordulj vissza…. stb. Waggerlä ist ein Kosewort für ein kleines Kind. Verliebte Franken titulieren damit auch manchmal ihre Freundin, zumindest vor der Ehe; danach heißt sie „Alde”. (forrás: Itt meg is lehet hallgatni, hogy szól fränkischül) Jelentése magyarul: kisgyereket jelentő becéző kifejezés, olyan mint mondjuk a Kisnyuszi és Mucipuci. 🙂 Szerelmes frankok hívják szintén Waggerlänek a barátnőjüket, de csak a házasság előtt. Azután a
A Nagy Futás
Biztos mindenkinek vannak zsúfolt napjai, nekem hála isten nem túl gyakran, nem is bírnám. Amúgy szervezni se szeretek, de nem is tudok. Amikor túl sok minden intéznivaló esik egy napra, attól ideges leszek. 🙂 A tervszerű, pontos beosztástól szerintem már születésem óta idenkedek. Nehezen tűrök minden kötöttséget. Példának okáért: nagyon szívesen eljárnék biciklizni, úszni, de képtelen lennék ezt hetente kétszer, mondjuk kedden és csütörtökön, pontban 4 óra 30 perces kezdéssel megtenni. Brrr. Menjünk ma úszni! Okés, gyerünk. Vagy: isteni idő van! Ki kéne mennünk egyet bicajozni! Gyerünk! De mi van akkor, ha kedden állati nagy kedvem van úszni menni, de