Embermesék

Tschuschn (már megint Bécs)

Biztosan ismeritek a kifejezést, de pontosan kit is hívnak Bécsben Tschuschnak? A 70-es évektől a jugókat nevezték így, de manapság már nem állnak meg a Balkánnál, a bécsiek a külföldieket nevezik Tschusch-nak. Egy lehetséges magyarázat szerint a kifejezés a szerbhorvát ćuš (kiejtve: tschusch) szóból ered, amit az igásállatok hajtásánál mondogattak, hasonlóan a magyar “gyia” és “hö” szavakhoz. (Hogy ez a hö nekem honnan ugrott be, nem tudom, lehet nem is létezik.) Ezeket az állathajtókat nevezték “Tschuschen-nek” és ez a szó korábban minden volt, csak nem lekezelő. Az idők változásával vált a kifejezés lenézővé, a hozzá csapódó negatív mellékízzel majdnem sértővé.
Két ilyen Tschuschról szól a szenzációs előadó Lukas Resetarits kabaréja, amit már évek óta meg szerettem volna mutatni nektek. Ez a darab egy gyöngyszem, kult, sokan ismerik, néhány részletét kívülről fújják. Luka Resetarits színész és kabarészínész, ismerhetitek a korábbi Kottan nyomoz sorozatból is, bár az már nagyon régen volt. Testvére Willi Resetarits zenész és emberjogi aktivista. Talán ha azt mondom: Dr. Kurt Ostbahn illetve Ostbahn-Kurti? Lehet, hogy ezen a néven már jó néhányan ismeritek. A Resetarits testvérek származásuknál fogva a Burgenlandi-horvátok népcsoport tagjai, de ők már Ausztriában születtek. Lukas Resetarits ugyanúgy beszéli a bécsi dialektust, mint a horvát (nekünk jugó) nyelvet.
A következő kabaréban két külföldi, egy török és egy “jugó” vendégmunkás beszélgetését mutatja be egy bécsi villamosban. A török keresi a Thaliastrassét, a munkaügyi hivatalhoz készül. Mivel nem tudja hol kell leszállnia, megszólítja az utastársát a kért információért, aki történetesen egy jugó. Jugó barátunk hihetetlen magabiztossággal és lekezelő arroganciával kezeli a szituációt, neki egy török csak egy Tschusch, messze nem olyan értékes ember Ausztriában mint ő, kb. erről szól a történet. Próbálja összehasonlítgatni magát, a családját a törökével. Aztán a legvégén megszólal az addig némán hallgató bécsi utas, aki már nem bírja az egészet tovább, az agyára megy mind a kettő és először elküldi kvázi haza a törököt. A jugó ennek nagyon örül, hiszen ő értékesebbnek tartja magát a töröknél (a szlengben Kümmeltürknek hívják, de a darabban a jugó Kimmelnek ejti), ő már szinte osztrák és gratulál a bécsinek, a Chefnek. Aztán durva szavakkal röppályára helyezi őt is a bécsi faszi.
Elsősorban csak az Ausztriában élő szerencsés sorstársaim (nekem az a szerencsés, aki ott él) fogják mindezt érteni, a sima német ehhez kevés. A kabarénak a szövegét megtaláljátok a videó után. Ünnepélyesen megígérem, hogy ha van rá igény, akkor lefordítom a nehezebben érthető részeket magyarra!

és akkor jöjjön ő: Tschusch-Tschusch

A kabaré szövege bécsi nyelven:

Stöin Sie sich vor, wir warten im Krisenjahr ’83 in Wien in einem Tramway-waggon.

– Entschuldigen! Bitte! Wo Thaliastraße?
– Lossen’S ma in Ruh! Loß lesen do, muß gucken, Information, immer lesen, Wien Aktuell, immer gucken.
– Entschuldigen! Pitte! Pitte, wo Thaliastraße?
– Kollega! Wos muß Thaliastroßn, wos mocken?
– Für gucken Arbeit, muß gucken Arbeitsamt Thaliastraße.
– Anderes Baustelle? Nur do muß do nix fahren, muß andere Stroßnbahn, do nix, do folsches.
– Warum? Kollege sprechen, muß fahren hier, muß fahren dies Straßenbahn.
– Kollega! Kollega immer spreckta, nix waßta. I waß, du nix fahren. Du muß auf in sechzehnte Bezirk, muß anderes.
– Bitte, wo muß fahren?
– Wo muß fahren, wo muß fahren. Du nix waßt davon auskennen? Wo kommst du überhaupt, Kosovo?
– Nein, türkisch Mann, türkisch Mann.
– Jesusch Maria! Kimmeltirk, wos? Bis auffikommen jetz erscht?
– Nein. Ich schon bleiben fünf Jahre. Immer gut Baustelle. Fünf Jahre gut Baustelle, jetzt fertig.
– Je, bebti boga, fünf Jahre is er scho do, nix waßta von auskenna, Deutsch aa nix kanta, nischta ne zna.
– Bitte, bitte! Wo muß fahren? Muß gucken Arbeit.
– Gucken Arbeit, gucken Arbeit. Host kan Orbeit? Ohkenstaat.
– Ohkenstaat? Nix verstehn Ohkenstaat.
– Orbeitslos.
– Ja. Firma kaputt.
– No, schlechtes Firma, kann man nix mochn. Jo, mußt zurick in Tirkei. Hahaha, kann man nix mochn.
– Nein, nein, nein. Nix zurück Türkei, muß bleiben hier, muß, muß Arbeit. Nix Arbeit Türkei, muß Arbeit hier. Muß essen, muß Frau, muß Kinder, muß essen.
– Du deine Frau aa auffibringta?
– Ja, muß kommen, nix viel allein bleiben, Hanifi. Muß kommen Frau, muß kommen Kinder.
– Mein lieber Kimmeltirk! Jo, immer auffibringta Frau und nix Or… Wos orbeit Frau? Wos orbeit Dein Frau?
– Mein Frau arbeit Hause. Immer Hause, muß Kinder, muß kochen, muß Essen für Kinder, muß alles.
– Und dein Kinder, dein Kinder wo?
– Mein Kinder gut Kinder. Mein Kinder Sonderschule.
– Jesusch, Kimmeltirk! Jo, Deutsch nix kant er, muß er Kinder Sonderschule. Mein Kinder gut Kinder. Mein Kinder B-Zug. B ist besser! Wird eimol besser, hob’n mein Kinder, wann brav in Schule und i besser, wann brav in Orbeit, muß immer mochen, immer sprechen “danke”, immer olles mochen heute für Orbeit.
– Bitte, ich auch alles machen für Arbeit, alles machen für Arbeit!
– Ober Kimmeltirk immer nix olles mocht er für Orbeit, jo? Immer, immer Probleme mit Kimmeltirk, jo? Du nix esste olles, du nix esste Bureneitl, jo? Du nix esste Schweinfleisch, jo? Du nix Spritzter trinkta, i immer trinkta Spritzter, jo, wann Chef, “Prost, Chef!”, immer trinkta i Spritzter. Du nix trinken Alkohol, du immer beten olles mohamedamisch, immer, immer “Allah, Allah, Allah, Allah”. Immer, immer Probleme mit Kimmeltirk.
– Du nicht sprechen! Ich gut Mann. Türkisch Mann gut Mann.
– Du nix gut Mann, i gut Mann, i gut Mann. Immer “Leiwand!” spricht der Chef. “Koawitsch, leiwand!”, wann arbeiten, Überstunden und Samstag-Sonntag, “Muß viele Überstunden,” spricht der Chef, “sonst Firma kaputt” und i sprechta immer, wann Papst ist, kummt er, jo? I sprechta mit Papst. Du nix sprechta, du mohamedamisch, nix kannste Papst sprechen.
– Du Frau? – I gut Frau. Mein Frau Hausmasterposten. Haumasterposten immer putzta olles, Stiagenhaus und olles und immer guckta, wann Leute kummta, jo? Immer olles guckta, wie a wienerisch Hausmaster. Kimmeltirk immer olles schlamperta.
– Du nicht sprechen auf türkisch Mann, du nicht sprechen schlimme Mann!
– I sprechta, wos i wühl, jo? Du, du gib a Ruh! I sprechta, wos Wohrheit is. I nix schimpfen, bist deppert?
– Du nicht sprechen deppert auf türkisch Mann, du nicht sprechen deppert! Ich gut Mann, türkisch Mann.
– Wos, wühlst vielleicht aufbullen, jo? Du wühlst vielleicht stechen mit Messer und Tirkenbelagerung immer mochta, jo?
– I nicht stechen mit Messer. I nicht machen Belagerung. Ich gut Mann. Du nicht sprechen deppert auf türkisch Mann!
– I sprechta, wos i wühl, ge? Wann’s aufbullen wühlst, dann schleich di aussi! Geh haam, geh haam in Tirkei! Schleich di aussi! Is jo scho zu vühl Gostarbeiterg’sindl!
– Gosarbeiterg’sindl? Du selber Gostarbeiter!
– I nix Gostarbeiter, i Jugoslawener, du schleich di aussi, Tschusch!
– Jo, wird’s ihr zwaa Ruhe geben, ihr’s zwaa Flotaken beinander, ihr’s verawanstes G’sindl! Du nix sprecken und du nix specken, jo? Do i sprecken, verstehst? Schleichts eich aussi do, G’fraste beinander! Den Orbeitsplotz nehmats einem weg, den Tramwayplotz om Ende aa noo!
– Entschuldigen! Bitte, wo Thaliastraße?
– I werd dir glei d’ sagn, wo die Thaliastroßn is! Gehma! Aussi mit dir! Hau di ein in’n D-Wogen, auffi am Südbahnhof und ab in die Heimat mit dir!
– Bravo, Chef! Bravo, Chef! Du gut sprechta, du gut, Chef, sprechta! Du, schleich di aussi, Kimmeltirk! Gehma haam in Tirkei, auffi D-Wogen, auffi Sidbahnhof, schleich di aussi!
– Und du kannst glei mitfohren! Hau di auf die Gastarbeiterstrecke und da stehsti! Gehma aussi mit eich zwaa! Do is eh a Hoitstöö! Schnappts eich euren Tschuschenkoffer und schleichts eich! Ausländer raus aus Österreich! Ausländer raus aus Europa! Ausländer raus aus dem Ausland, überhaupt!

forrás: http://wildboar.net/multilingual/westerneuropean/german/musik/politischelieder/lukasresetarits/tschusch-tschusch.html

Ha kell a fordítás, írjatok!

4 thoughts on “Tschuschn (már megint Bécs)

  1. Érdekes a gucken és az Arbeitsamt szavak használata. nem tipikus osztrák. 🙂

  2. én szeretném a fordítást! Ilyenekből jó tanulni a különböző dialektusokat 🙂

    1. Jösszasz! Kedves Lajos, de nem az egészet! 🙂 Amikor megtettem a felajánlást, már résen voltam, vigyáztam nehogy öngólt lőjjek. Csak a nehezebben érthető részekre gondoltam, amivel nem boldogul a másik.
      Először próbáld meg értelmezni és lefordítani. Ami nem megy, azt kérdezd meg, segítek!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .