Már reggel, kelés után minden olyan fura volt. Sőt! Már előtte is, ugyanis olyan hülyeséget álmodtam, teljesen a hatása alatt álltam. Egy ismeretlen földszinti lakásban voltam valahol, és arra vártam, hogy teljen az idő. Tudtam, nemsokára indulnom kell, el kell érnem a járgányt (metrót, vagy buszt, vagy villamost, ezt már nem tudom, erre nem emlékszem) amivel dolgozni megyek. Jöttek-mentek idegen emberek a lakásban, ott volt többek között Klári néni is, egy nagyon régi szomszéd, de nem ismert meg. 🙂 Na ja, biztosan romlott a látása szegénykének. Egy csomó minden történt még ebben a kesze-kusza álomban, de azok nem lényegesek. A
Címke: mindennapok
Fennforgás, hiányzás, James Hunter, jó kedv :)
Igérem jövök, sietek, hama-hama! Látástól-Mikulásig munka van, itt is ott is, nagyon élvezem!!! Az irodai egeret már megszelidítettem, Kezes Bárány az új neve. Mesélek ígérem, annyi minden történt és történik, juppiii!Nagyon csöndesen hozzátenném: hála az égnek. Nagyon régóta vártam erre a csodára.Rettenetesen el vagyok maradva email válaszokkal is, igérem pótolom!!! Puszilok mindenkit és küldöm nektek a világ legjobb zenészének :)), az abszolút kedvencemnek, James Hunter-nek Carina c. számát. (jösssszasz, a James Hunter Storyt se fejeztem be! Söt, el se kezdtem!!! Pótolni. Egyes!! Leülhet. Nem. Inkább menjen aludni! :)) )
Adobe Photoshop
Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy képszerkesztés, biztos körberöhögöm. De legalábbis körbevigyorgom. Semmire se tartottam az egészet. Láttam magam előtt, ahogy nagypapák buherálják az unokás képeket. Szemfájdító színű szivecskékkel, meg angyalkákkal cseszik el a fotót. Egek, halál izgalmas lehet a fényképeket színes keretbe helyezni, ki a fenét érdekel? Van elrettentő példa a Photoshop megerőszakolására a családban. (Távoli ág, hála Isten .. 🙂 ) Az egyik hímnemű egyed valami borzalmas egyvelegeket hoz össze különböző képekből, az eredménytől a lélegzet is eláll. El bizony, mert annyira randák. Betesz egy „meleg”két háttért, arra rápakolja a Bécsi Prater óriáskerekét, aminek a
Adobe Photoshop
Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy képszerkesztés, biztos körberöhögöm. De legalábbis körbevigyorgom. Semmire se tartottam az egészet. Láttam magam előtt, ahogy nagypapák buherálják az unokás képeket. Szemfájdító színű szivecskékkel, meg angyalkákkal cseszik el a fotót. Egek, halál izgalmas lehet a fényképeket színes keretbe helyezni, ki a fenét érdekel? Van elrettentő példa a Photoshop megerőszakolására a családban. (Távoli ág, hála Isten .. 🙂 ) Az egyik hímnemű egyed valami borzalmas egyvelegeket hoz össze különböző képekből, az eredménytől a lélegzet is eláll. El bizony, mert annyira randák. Betesz egy „meleg”két háttért, arra rápakolja a Bécsi Prater óriáskerekét, aminek a
Köszönöm a szorítást!
Mögvan! Sikerült. Felvettek! :)))) Próbamunkára voltam hivatalos, ahol nagyon meg voltak velem elégedve. Hosszú idő óta várok erre, jöhetett volna már sokkal korábban is. Valószínűleg tudatalatt blokkoltam is a dolgot, mert én olyan munkahelyet képzeltem el, ahol ingatlanozással foglalkoznak, de nem, mégse, inkább legyen reklámügynökség, áh nem, mégis inkább ingatlanos cég, azt jobban ismerem….. na de a reklámot imádom, érdekel a marketing, … de mégis, de mégse, de mégis de mégse….. Gondolom a tudatalattim egy kicsit megkavarodott az elképzeléseimtől, így történt, hogy a pályázataimra csekély kivételtől eltekinte lemondások érkeztek. Ez, ahol jövő hétfőtöl kezdek egy iroda, ahol ingatlanozászal foglalkoznak és
Szorítás!!!
Kérlek benneteket, szorítsatok holnap reggel 9-től nekem! Többet most nem mondhatok …. majd holnap mesélek!!! aboutpixel.de Gänseblümchen © Babsi Nowak
Gyereknevelés
Az előző történethez szervesen hozzátartozik: a fiamat elkísérő nagymama megjegyzése: teljesen le volt nyűgözve attól, milyen szépen beszéltem az elveszettnek hitt kismucimmal, pedig el tudja képzelni mennyire ideges lehettem. A muci nem kapott se manuális, se verbális pofont és ez szerinte klasse.:) Az ő férje márpedig jól megpofozta a fiát régen, amikor az sötétedésig nem tért haza a focizásból. Az apuka utána ment, megtalálta, leb….ta és megpofozta. Persze előszőr én is hőzöngtem magamban, de valahogy kristálytisztán kirajzolódott a szitu. A kisfiam elvesztette a mobiltelefonját útközben és rettegett az okozott kár miatt. Nem mert se visszajönni, se bennünket felhívni. Megpróbálta felnőtt
11 nem fogadott hívás ……
A múlt szombaton egy röpke félóra alatt átélhettük a világvégét, aminek hangulatáról természetesen a mi kis JuniorChefünk gondoskodott. Kvázi testközelbe hozta a rettegést. Meccset nézni mentünk. A görög étterem elsősorban nem a konyhája (sajnos), hanem a Sky előfizetése és a nagy plazmatévéje miatt lett viszonylag a törzshelyünk. Az összes Glubb-meccset ott nézzük. Falattal indul a program, majd a kosztolás után gyerek a mobiltelefonjával felszerelkezve elindul hazafelé, ugyanis elmondása alapján nem bírja a meccsekkel járó izgalmakat, ez nem az ő gyenge idegeinek való. Jobban szeret meccsnézés helyett inkább a barátjával játszani, vagy internetezni. Megértem, engem se érdekelt soha a foci, kb.
Barkóba, vagy miattam legyen akár barkochba
http://20q.net Újra itt van M. Csaba, akinek ezt a linket is köszönhetem. Köszönöm! :)) Barkóbázni lehet a megadott linken, akár magyarul is. Próbáljátok ki! Én is ezt tettem és a végén egy állati jót vigyorogtam. Ugyanis a jó kis (a sárga, ungarische, rajtunk kivül csak a törökök által ismert) tökre gondoltam, amiből az az issssteni tökfőzelék készül otthon. Máris könnybelábad az évek óta külföldön leledző ember szeme .. … istenem, Tökfőzelék!!!! De régen nem ettem már ilyet. 🙁 Itt csak a zukkinis változatot tudom összekotyvasztani, ami ízében esetleg hasonlít, de tradiciójában és romantikájában messze elmarad a magyar kerttestvérétől.No, szóval a
Szélmalomharc
Kedves Sofy és Tuta, köszönöm nektek az együttérző sorokat. Sofy, a gondjaimat Te már ismered, de azzokról itt nem akarok írni (naja, egyelőre nem, de ki tudja mi lesz később?? ). A húsbavágó problémáim úgy, de úgy el tudják venni a kedvemet …..Istenuccse, sokszor látom kilátástalannak az életemet, úgy érzem olyan mint egy szélmalomharc. Egyszerűen nincs értelme … :(((Jelenleg még mindig sebnyalogatós állapotban leledzek, de már kapaszkodom kifelé. Az egész mindenség elviselésében egyvalaki segít úgy igazán, és ő az én kisfiam. Nem akarom tullihegni, de ő tényleg egy fantasztikus emberke. Pusztán a létezése, a lénye egy igazi örömforrás. Ha már