Embermesék

Barkóba, vagy miattam legyen akár barkochba

Újra itt van M. Csaba, akinek ezt a linket is köszönhetem.  Köszönöm! :))  Barkóbázni lehet a megadott linken, akár magyarul is. Próbáljátok ki! Én is ezt tettem és a végén egy állati jót vigyorogtam. Ugyanis a jó  kis (a sárga, ungarische, rajtunk kivül csak a törökök által ismert) tökre gondoltam, amiből az az issssteni tökfőzelék készül otthon. Máris könnybelábad az évek óta külföldön leledző ember szeme .. … istenem, Tökfőzelék!!!! De régen nem ettem már ilyet. 🙁  Itt csak a zukkinis változatot tudom összekotyvasztani, ami ízében esetleg hasonlít, de tradiciójában és romantikájában messze elmarad a magyar kerttestvérétől.
No, szóval a tökre gondoltam. A gép huszonvalahányadik válaszként ezt írta ki. Véleményem szerint ön a rózsabokorra gondolt.  Innentől gurultunk a röhögéstől. Aztán egy 20-as listában felkínálta a tökömbökömöt is, és arra ráklikkeltem. Na erre aztán le is cseszett a program keményen, ugyanis kiértékelte a tökhöz vezető rossz válaszaimat. Arra a kérdésre, hogy nagyok-e a levelei azt írtam, hogy nem és ez nem helyes!!!! Arra a kérdésre, hogy puha-e, azt válaszoltam igen és ez megint nem helyes, mert kemény! Hát igen, városi a lány. Miután felengedett a mélyhűtött kapros-tök, a tányérban már egyáltalán nem látszik milyen levele volt neki lány-, ill. fénykorában. A puhaságát elcsesztem, ez tény. De miért?? Mert nem magára a növényre koncentrációztam, hanem a legyalult, „mindjárt mész a lábasba” belsejére. Az pedig puha.

4 thoughts on “Barkóba, vagy miattam legyen akár barkochba

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .