Imádom a bécsiek nyelvét, a pergő r-hangokat, a színes szlengjüket, a beszédük dallamát, a Wiener Schmäh-t, azaz a bécsi humort. Ez a humor különben teljesen azonos a magyar, és merőben ellentétes a német (Bajorország kivételével) humorral. A wienerisch, azaz a bécsi dialektus se teljesen homogén. Van a finomabb nyelv és van a hozzáértőknek (tehát nem nekem) egyből felismerhető prolibb wienerisch, jellemzően a Kaisermühlen és Favoriten városrészekből. A Gnädige Frau (nassságos Asszony) a 19. Kerületből (tudjátok, arra vannak a pénzes villák, a Grinzing, miegymás) nem fogja iskolázott beszédét egy „bist du deppert“ beszólással, vagy egy “leiwand”-val felhigítani, az elegáns stílus a
Címke: Marie
Wienerisch – „Marie”
Még mindig Bécsben járunk. A „Piefke”, a „Blitzgneißer” szavakról már írtam. Most jöjjön a kedvencem, a lágyan, és a szó végét hosszan megnyújtva kiejtendő: Marie (kiejtve: Máriiii) Ezt a kifejezést még az osztrákokat ki nem állható főnököm és kolléganőm is napirenden használja. Előtte nem ismerték, de tőlem átvették. Beloptam az életükbe egy újat az „ellenségtől”. Marie egy női név. De Bécsben ez a pénzt jelenti. Hast a’ Marie? (Hast du Marie?) azaz „Van pénzed?” -kérdezik a bécsiek. De miért pont Marie? A magyarázathoz vissza kell menni 1897-be. A bécsi práterben járunk, ami kivétel nélkül minden nap tele volt szórakozó emberekkel.