Magyarországi ügyintézés: a fantasztikus E.ON

Ahol első az ügyfél! Persze csak az az ügyfél, amelyik békén hagyja őket. 🙂 De mi van a többivel? A legelső problémám a konszernel, a Saftladennel még 2004-2006 tájékán adódott, amikor egy magyarországi ingatlant illetően, ügyintézésileg külföldről már labdába se rúghattam. Okos emberek okosan kitalálták a 40-es, meg asszem a 80-as ingyenes előhívószámokat Pestről meg vidékről, de azt, hogy a határon túlról valaki hogy jut el egy ügyintéző elvtársig, arra nem is gondoltak. Márpedig ezek az ingyenes számok csak és kizárólag Magyarországon működtek. Mivel állati fontos és sürgető volt az ügyem, ami miatt muszáj volt velük beszélnem, kínomban kikerestem a

650 km-re a valóságtól

Nem is tudom mi a nehezebb. Ott lenni az Anyunál és látni, megélni a kíméletlen valóságot, vagy sokszáz kilométer messzeségből belehülyülni a tehetetlenségbe. A győri napok nekem talán a reggelig végeztéig nyugalmasak, bár ezzel már nem állítottam valóságosat, ugyanis az éjszakák borzalmasak. Az alvás minimális, az éjszaka közepén már ébreszt az Anyuval összekötő láthatatlan köldökzsinór nálam maradt része és elkezdi kergetni a fejemben a gondolatokat. Nincsenek sokáig egyedül, érkeznek hozzájuk persze a test reagálásai, válaszai. Végtelen nyugtalanság, izzadás, rossz közérzet, idegesség, idegesség. Többfelé szeretnék szakadni, de nem lehet. Egyrészt szeretném nyugodtan, fegyelmezetten elfogadóan kezelni a kialakult helyzetet, belátva, hogy sok

Győr

Holnaptól újra. Egészen szombatig. Aztán megpróbálom magam írásilag utolérni……  Alig várom már, hogy megpillanthassam, hogy megpuszilhassam az én kis picikémet. Ez a pici már nem a kisfiam, ő már nagy.  Az anyukám vált kicsivé.  Kis picivé, akiről gondoskodni kell, akinek egyedül már nem menne semmi se. Rettenetesen szeretem. Az Anyukám régen  (amikor még ő gondoskodott rólam)

Győr

Holnaptól újra. Egészen szombatig. Aztán megpróbálom magam írásilag utolérni……  Alig várom már, hogy megpillanthassam, hogy megpuszilhassam az én kis picikémet. Ez a pici már nem a kisfiam, ő már nagy.  Az anyukám vált kicsivé.  Kis picivé, akiről gondoskodni kell, akinek egyedül már nem menne semmi se. Rettenetesen szeretem. Az Anyukám régen  (amikor még ő gondoskodott rólam)

Hüss van künt!

Van aki vezetés közben kihangosítós biszbasz nélkül telefonál Ezért meg is büntetheti a rendőr. Aztán itt vagyok én, aki vezetés közben fényképez. Hogy melyik elmebeli „kategóriát” meríti ki ez a fajta állampolgári viselkedés, inkább hagyjuk. 🙂 Tényleg, a rendőr bá’ mit szólna hozzám? Találna-e vajon jogcímet a büntetésre? Ha a vezetés közbeni fényképezést a KRESSZ konkrétan nem is tiltja, sapka megint nem volt rajtam. :-))) Ígérem többet nem fog előfordulni, ezek az első és az utolsó képek közvetlenül a kormány mögül! Halványan megjegyezném: telefonálni például nem tudnék menetközben, elvonja a figyelmemet a vezetéstől ……… khmmmmm 3 napja farkas, sőt ordasordító

Hüss van künt!

Van aki vezetés közben kihangosítós biszbasz nélkül telefonál Ezért meg is büntetheti a rendőr. Aztán itt vagyok én, aki vezetés közben fényképez. Hogy melyik elmebeli „kategóriát” meríti ki ez a fajta állampolgári viselkedés, inkább hagyjuk. 🙂 Tényleg, a rendőr bá’ mit szólna hozzám? Találna-e vajon jogcímet a büntetésre? Ha a vezetés közbeni fényképezést a KRESSZ konkrétan nem is tiltja, sapka megint nem volt rajtam. :-))) Ígérem többet nem fog előfordulni, ezek az első és az utolsó képek közvetlenül a kormány mögül! Halványan megjegyezném: telefonálni például nem tudnék menetközben, elvonja a figyelmemet a vezetéstől ……… khmmmmm 3 napja farkas, sőt ordasordító

Vigyázat! Csalók!

Az ember azt hinné, hogy ennyire nem lehet senki se hülye, de ajjaj, lehet! 🙂 Egy oknyomozós tévémüsorban mutatták be azt a csajt, aki kiadó lakást keresve egy szép napon rátalált a neten álmai lakására. Luxuslakás, luxusberendezéssel, de természetesen böven áron alul.  (bocsánat a hibás magánhangzók miatt, de sztrájkol a gép, nem engedi magyarra átállítani a billentyüzetet) Nem volt neki semmi se gyanús (ittenem, mekkora liba!), pedig kizárólag fotókat láthatott a lakásról. A magát tulajnak kiadó akárki megetette emailban a csajt, hogy külföldön van, trallala, a lényeg, hogy küldik a kulcsot, a lánynak csak át kell utalnia a moneyt. Arra

Miért lett hirtelen ennyi időm?

A megoldás kikövetkeztethető, ha egy pillantást vettek az iróasztalomra: Betegszabin vagyok szerda óta. Pedig mindent megvettem, beszedtem ami a témában előfordul. Köhögéscsillapító szirup, szopogatós torokfertőtlenítő, növényi-, meg homeopátiás csöppök, mégsincs semmi eredmény. Kannányi kamilla- és gyógyteákat szürcsöltem el nap, mint nap, de nix. A magyarországi útunk óta tartó betegségem nem hagyott el. Pár héttel ezelőtt az orvosom javaslatára sajnos még antibiotikumot is kellett szednem.  Akkor úgy tűnt elbúcsúzhatom a köhögéstől, de a múlt hét végére teljes erőből visszatért. A kolléganőm úgy fogalmazott, hogy agresszívvá teszi a köhögésem, mivel hirtelen tör elő és olyan hangos, hogy egyszerűűűen nem bírja. 🙂 Engem

Decemberi utam 3.

Tudom, hogy mindenhol alulfizetettek az emberek. Tudom, hogy nehéz az élet, a megélhetés. Itt sincs másképp. De vannak dolgok, amiket tényleg nem lehet a rossz fizetéssel se megmagyarázni, se elfogadhatóvá tenni. Sajnos már megint az ungarische szociális ágazathoz érkeztem, az egészségüggyel kapcsolatosan lenne még néhány gondolatom.  Betegszállítók 1 A betegszállítókkal sajnos személyesen nem találkoztam. Nem ismerem őket, nem tudom hányan végzik a városomban ezt a munkát, ahogy azt se, hány személy van közöttük, akik megérdemelnének az általuk szállított betegektől és azok hozzátartozóitól egy orbitális seggber…….t, a tisztességes és a betegekért a lelküket is kitevő kollégáiktól pedig egy össznépi kiközösítést, mivel

Decemberi utam. Második rész: még mindig Győr

Folytatás Leforrázva ódalogtam el a tetthelyről, egyrészt forrt bennem a düh a nő balkáni viselkedése miatt, másrészt komolyan megrémültem az átéltektől. Ha velem, egy hozzátartozóval ez a nő egy ilyen hangot megenged, akkor mit művelhet mondjuk az anyukámmal? Nem félreérteni, láttam ott természetesen kedves, segítőkész nővéreket is, beszéltem is velük, nem őket szeretném ócsárolni, egyáltalán nem általánosságban beszélek! Ahogy írtam, a gyógyító, ápoló munkájukért csak köszönet jár nekik. Viszont el kell azokat a dolgokat is mesélni,  amiknek egyszerűen nem lenne szabad megtörténniük. Érzésem szerint egy nővérnek például soha nem lenne szabad kiabálnia egy hozzátartozóval, pláne nem kioktatnia. Márpedig a Hangoska