Embermesék

Híd a szabadság felé – az Andaui híd

Szeretettel és köszönettel Tihinek a személyes történetéért, aki 1956-ban, 18 évesen ezen a hídon keresztül hagyta el Magyarországot.
Drága Tihi, nélküled soha nem figyeltem volna fel erre a különleges hídra és a vele kapcsolatos torokszorító eseményekre. Történelem, amiből nélküled  kimaradtam volna.
Köszönöm.


Die Brücke von Andau
A szabadság és az önzetlen segítség szimbólumává vált egy icipici híd az osztrák-magyar határon, Andau hídja. Andau különben magyarul Mosontarcsa, de ez a különleges híd a német nevével vált híressé. (Apropó, Mosontarcsa csak 1921-ig tartozott Magyarországhoz, ezt követően Ausztria Burgenland tartományának része lett.)

A hídat már régóta szerettük volna látni, pár napja végre sor került rá. Az első dolog ami meglepett bennünket, az a településtől való távolsága. Andau onnan még elég messze van, legalább 10 km. A hídig vezető út mély benyomást kelt, a menekülő emberek irdatlan hosszú menetelésének mementóiként, különböző szobrok, meghökkentő alkotások figyelmeztetnek a múltra, arra ami ott történt. Az út nyílegyenesen vezet a Hanság-csatornáig, magáig a hídig.

 

Elérve a határt, hála az ismertető tábláknak ott sok minden kiderül. Az egyik legfontosabb információ James Michener amerikai író (vele kapcsolatban Szekér Endre írását ajánlom), “Az andaui híd” c. könyvéből származik. Megerősíti azt a tényt, amin morfondíroztunk, a híd egyáltalán nem “Andau” település hídja, csak ahhoz van legközelebb, így vele azonosítják. A hídat a helyi gazdák, földtulajdonosok használták a földjeik könnyebb eléréséhez, a terményeik áthozatalához. Ahogy Michener, az író fogalmaz: “Diese war vielleicht die unbedeutendste Brücke Europas. Allein die Laune des Schicksals wollte es, dass sie einige Wochen hindurch zu einer der wichtigsten Brücken der Welt wurde”  magyarul: Ez volt talán Európa legjelentéktelenebb hídja, ami aztán a sors szeszélyéből, heteken át a világ legfontosabb hídjává vált. 

A hídat 1956. november 21-én magyar katonák felrobbantották, de azért teljesen használhatatlanná nem tették. Kézikocsikkal és kisszekérrel már nem lehetett rajta átkelni, csak gyalogosan, maximum kézipoggyászokkal.
Mivel a csatorna nem túl mély, a környéke rendezett, nem igazán értettem, hogy miért volt akkora gond a híd felrobbantása, de jött a felismerés … igen, a Hanság. Az anyuék is résztvettek a Hanság lecsapolásán. Ennek a csatornának a környéke is akkortájt mocsárvidék volt. Megközelíthetetlen, átkelhetetlen mocsár. A hídra szükség volt.

A hídat aztán a “hazánkat hősen védelmező” szovjetek végleg elintézték.. 
A jelenlegi híd a korábbi mintájára 1996-ban lett megépítve a 40.évfordulóra,szintén osztrák összefogással.
Érdekesség, hogy ezen a hídon menekültek 1944-ben és 1945-ben német katonák is “hazafelé”.

De térjünk vissza 1956. novemberébe, amikor is fantasztikus dolog történtek ott Andauban. A magyar forradalom leverésének hírére, az érkező menekültek fogadására megmozdultak az emberek az osztrák oldalon.Tessék kérem elképzelni, ezeknek az osztrák embereknek, a magyar kortársaikhoz hasonlóan ugyanúgy szinte semmijük nem volt, szegénységben, szükségben éltek, MÉGIS megosztották mindenüket a menekülőkkel! Élelmet, takarót, sőt, pénzt adtak. Szinte hihetetlen ez a segítségnyújtás. Mi az ami a szívekből, lelkekből ezt a hihetetlen emberséget, előhozza? Mi történik ilyenkor? Egy arraszálló angyal szárnya simogatja meg az embereket, vagy ez tényleg csak a velünk született jóság, ami ha kell, határt nem ismerve, rosszindulatot, irígységet, közömbösséget elfelejtve, bátran és gondolkodás, mérlegelés nélkül előtör? 
Akárhogy is van, jó tudni, hogy ekkora tettekre képesek vagyunk mi emberek. Egyszerű emberszívvel is lehet csodákat művelni. Erre voltak az osztrákok kérés nélkül hajlandóak.
A hídon át kb. 70.000 magyar ember hagyta el a Magyarországot.
Egy szenzációs film, amit szívből ajánlok (sajnos úgy tudom, a film egyelőre csak németül létezik):  Der Bockerer III – Die Brücke von Andau
Bockerer bá’ (akit az általam nagyon szeretett Karl Merkatz osztrák színész alakít) egy bécsi hentes. Neki nem dirigáltak a nácik, hát a kommunisták se fognak! A négyrészes film harmadik része érinti a magyar forradalmat (amire emlékszem, az iskolában még ellenforradalomnak tanultam ..)  
Ha valakit érdekel:  http://www.skip.at/film/36/
http://www.skip.at/film/36/
Az alábbi két perc valahány másodperces videót pedig nyelvtudástól függetlenül nézzétek meg! Eredeti felvételek láthatóak benne. Szivszorítóak.

 Szervusz Andau!
Isten hozott szabadság!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .