2 hétig tartott a húsvéti szünet. Tegnap volt az első nap az iskolában, de nem a kisfiamnak! 🙂 Az ő szünetét orvosi javaslatra meghosszabbítottuk.1 hete kezdett el köhögcsélni. Nem volt vészes, kapott homeopátiás és növényi alapú szert is. – Gyógyszert nem szedek én se, nem bízom bennük. 🙂 – Aztán egyre mélyebbről jött a köhögés és én egyre rémültebben hallgattam. Természetesen a hétvégén jött ki úgy istenigazából, mert akkor se orvos, se semmi. Szombaton reggel, a kutyákat is megszégyenítő köhögéssel kezdte Muci a napot. Ùristen! Mennünk kell az ügyeletre, ezzel nem szabad várni! Aztán ahogy jött, úgy el is múlt.
Kategória: történeteim
Schatzi valahány
A lehető legnagyobb hibát követtem el. Meghunyászkodtam egy olyan embernek, aki erre érdemtelen volt. Ráadásul tisztára olyan érzésem volt, mintha még valaki lenne bennem (egy másik entitás) és ez a valaki állandóan lenyomna az akaratával. Mit is akarok mondani? Bizonyos szitukban tudtam jól, mit nem lenne szabad mondani, illetve tenni, de ez a gonosz valaki, vagy valami daffke kimondatta, ill. megcsináltatta velem. 🙂Például: Schatzi tök hülye volt az internethez, azt, hogy esetleg egy telefonszám után lehet keresni egy adatbázisban, ez a kósza agyában meg se fordult. Amikor pedig egy érdeklődőtől csak egy név és telefonszám állt a rendelkezésére, akkor azon
Technikai szünet … Schatzi mesélés közben
Egyszerűen nem volt kedvem és erőm tovább folytatni a történetet Schatziról és a rólam. Végtelen szomorúság és depresszió uralkodott el rajtam, aminek köszönhetően 3 napja el se hagytam a lakást. Nem volt erőm. :((( 3-in Weckla (így hívják a képen látható macinkat) velem együtt szomorkodott: Aztán amikor már elviselhetetlen volt a szomorúság, szólt a haverjának Scratinak: Kisvártatva megérkezett Hein Blöd (HSV Hamburg szurkoló 🙂 ) is! Ekkorra elszállt a szomorúságom, hiszen ahogy ezek így hárman kinéznek! :)))
Mielőtt folytatnám a Schatzis történetet …
Régen volt már itt zene, ez pedig súlyos hiba, hiszen zene nélkül élni nem lehet! Ezért most egy régi kedvencem az 50-es (még szép!!) évekből: Wade Flemons – I’ll Come Runnin’
Mielőtt folytatnám a Schatzis történetet …
Régen volt már itt zene, ez pedig súlyos hiba, hiszen zene nélkül élni nem lehet! Ezért most egy régi kedvencem az 50-es (még szép!!) évekből: Wade Flemons – I’ll Come Runnin’
Schätzchen III.
Ahogy már fenyegettelek benneteket, a filmnek még nincs vége, nem felállni! 🙂 Az első találkozón kétszer tette fel Schatzi hangosan a kérdést: Frau Izé, mit csináljak magával?– Hát próbáljon ki, Frau Ész (persze akkor még nem neveztem el mindennek)! – válaszoltam, de nagyon izzadtam, rettentő kényelmetlen volt a helyzet. Állatira szerettem volna azt az állást, az nem történhet meg, hogy nem vesznek fel! Gyűrögettem a kezemet, megszünt a külvilág, csak a szitura koncentráltam. Aztán úgy döntött, hogy jöjjek egy próbamunkára. Ez 2 nappal később várt rám. Hát nem tudom, az elején még minden okésnak tűnt. Arra emlékszem, hogy amikor odaültetett
Schätzchen III.
Ahogy már fenyegettelek benneteket, a filmnek még nincs vége, nem felállni! 🙂 Az első találkozón kétszer tette fel Schatzi hangosan a kérdést: Frau Izé, mit csináljak magával?– Hát próbáljon ki, Frau Ész (persze akkor még nem neveztem el mindennek)! – válaszoltam, de nagyon izzadtam, rettentő kényelmetlen volt a helyzet. Állatira szerettem volna azt az állást, az nem történhet meg, hogy nem vesznek fel! Gyűrögettem a kezemet, megszünt a külvilág, csak a szitura koncentráltam. Aztán úgy döntött, hogy jöjjek egy próbamunkára. Ez 2 nappal később várt rám. Hát nem tudom, az elején még minden okésnak tűnt. Arra emlékszem, hogy amikor odaültetett
Schätzchen II.
Nem is tudom hol folytassam? Azt hiszem jobb lesz, ha előlről kezdem. Az előzmények nélkül nehéz lesz életszerűvé és érthetővé tennem.Kezdem akkor az elején:Àllatira örültem, hogy sikerült, az egyik pályázatom célba ért, hiszen felhívtak a cégtől. Egy nővel beszéltem, azt mondta tetszett neki az életrajzom és szeretne személyesen is megismerni. Az ilyen személyes találkozást itt úgy hívják Vorstellungsgespräch, azaz bemutatkozó beszélgetés. Otthon (magyarul?!?! :))) ez az interjú. Márpedig, ha valakit ilyen Vorstel…..-re hívnak, az már nagyon klassz – ismerve az itteni munkanélküli rátát és a reális esélyeket a hasonló munkakörökben. A megbeszélt időre pontosan érkeztem, remegett a térdem, rettenetesen izgultam.
Schätzchen II.
Nem is tudom hol folytassam? Azt hiszem jobb lesz, ha előlről kezdem. Az előzmények nélkül nehéz lesz életszerűvé és érthetővé tennem.Kezdem akkor az elején:Àllatira örültem, hogy sikerült, az egyik pályázatom célba ért, hiszen felhívtak a cégtől. Egy nővel beszéltem, azt mondta tetszett neki az életrajzom és szeretne személyesen is megismerni. Az ilyen személyes találkozást itt úgy hívják Vorstellungsgespräch, azaz bemutatkozó beszélgetés. Otthon (magyarul?!?! :))) ez az interjú. Márpedig, ha valakit ilyen Vorstel…..-re hívnak, az már nagyon klassz – ismerve az itteni munkanélküli rátát és a reális esélyeket a hasonló munkakörökben. A megbeszélt időre pontosan érkeztem, remegett a térdem, rettenetesen izgultam.
Schätzchen
Gondok vannak Schätzchennel. Pontosabban velem, mer nem bírom elviselni. Utálom mint a bötüreklámot. Egy igazi szurkapiszka boszorka. Hogy ki ő? Hát sajnos az egyik munkahelyem atyaúristene, a Tulajdonos Asszony, a Frau Főnök. Nem túl kedvező a helyzetem igaz? 🙂 Erről az egészről be fogok számolni, mivel ez nem csak tragédia, hanem azért komédia is (akadnak benne vicces részek szép számmal), kár lenne bárkit is megfosztanom az élménytől. 🙂 A beszámolóval jövök holnap, ma már semmiképpen nem fog menni, nincs erőm, ma kiszívott ez az energiavámpír nyanya. A maradék kis erőmet tartalékolnom kell holnapra ….nagy sóhaj …. sajnos holnap újra Schatzinál