Mielőtt bármivel is továbbmennék, hama egy fontos hír! Ma este 22:00 -kor kezdik a német ZDF-en adni az én jelenlegi námbör vánom, Stieg Larsson Millenium Trilógájának első részét. Összesen 6 részre osztották fel a mozifilmet, amit persze én nem láttam. Nem láttam, mert egyrészt nem szeretek moziba járni, másrészt kb. csak 1 hétig vetítették tavaly a filmet és a kezdési időpont olyan este tíz körül volt. Hát nem! Ezek az idők már elmúltak, ilyen későn már nem vagyok hajlandó egy szűk székben, x órán keresztül, felállás, elfekvés, betakarózás, párnicsku és pisilés nélkül ücsörögni. De végre jön a tévében
Kategória: történeteim
Munkaközvetítők és munkerőkölcsönzők. Zeitarbeit Németországban.
Mielőtt folytatom a gyerekem némettudásáról és múzeumról szóló előző beszámolót (és lehet végre be is fejezem 😉 ), el kell mesélnem egy újabb személyes történetet. fotó: Paul-Georg Meister / pixelio.de Harcom a német munkerőpiacon folytatódik. Pályázatokkal és állásinterjúkkal edzem magam folyamatosan, és tessék, már megint majdnem bejött egy munkahely. Majdnem. Mi lett volna és mitől majdnem, erről majd bővebben mesélek, de előtte valami másról. Mégpedig a közvetítő és munkerőkölcsönzőkről, azaz itteni nevükön a Zeitarbeitsfirmákról: Az állásvadászatom kezdetén még nagyobb lendülettel mentem ezekhez az állásközvetítő cégekhez, bíztam a kiterjedt kapcsolataikban, az ügyfeleikben, de mára már rájuk untam. Sajnos a legprofesszionálisabbtól kezdve a
Munkaközvetítők és munkerőkölcsönzők. Zeitarbeit Németországban.
Mielőtt folytatom a gyerekem némettudásáról és múzeumról szóló előző beszámolót (és lehet végre be is fejezem ), el kell mesélnem egy újabb személyes történetet. fotó: Paul-Georg Meister / pixelio.de Harcom a német munkerőpiacon folytatódik. Pályázatokkal és állásinterjúkkal edzem magam folyamatosan, és tessék, már megint majdnem bejött egy munkahely. Majdnem. Mi lett volna és mitől majdnem, erről majd bővebben mesélek, de előtte valami másról. Mégpedig a közvetítő és munkerőkölcsönzőkről, azaz itteni nevükön a Zeitarbeitsfirmákról: Az állásvadászatom kezdetén még nagyobb lendülettel mentem ezekhez az állásközvetítő cégekhez, bíztam a kiterjedt kapcsolataikban, az ügyfeleikben, de mára már rájuk untam. Sajnos a legprofesszionálisabbtól kezdve
Múzeumi híradó 4/6 – Nürnberg Industriekultur Museum
Most jön az a rész, ami a lányoknak kevésbé érdekes, bár én ott töltöttem el a legeslegtöbb időt, nem is akárhogy, szájat tátva. 🙂 Ez pedig az 1FCN sarok. Jó volt megnézni összefoglalókat a régi meccsekből, lehetett mosolyogni a régi sportruházatokon, inkluzíve frizurákon. 🙂 Sajnos az összes felvétel nem csal mosolyt az arcunkra. Ùgy értem a magyar arcokra. A lejátszható filmek között szerepel az 1954-es VB összefoglalója is. Vérzik a szív, borzasztó, de ez volt az a bizonyos világbajnokság, ahol az a fantasztikus magyar válagatott a Bern-i döntőn kikapott a németek csapatától. Németországban ezt a döntőt a Berni csodaként,
Múzeumi híradó 3/6 – Nürnberg Industriekultur Museum
Nagyon le vagyok maradva ezzel a blogírással, mondhatni egyáltalán nem vagyok naprakész. A megválaszolandó levelek is csak gyűlnek-gyűlnek … Rengeteg mondandóm lenne, mesélnivalóm, de ahogy a Hahó Öcsiből ismerjük: Időőő, Öcsikém, nincs időőő!!! :)) Mindegy, majd megpróbálok belehúzni. Ismét múzeumoztunk januárban, mégpedig a Nürnbergi Iparkultúra Múzeumban jártunk. Ez is egy kicsit kedvenc helyünk, már többször végigjártuk a termeit. Már a kiállítás első termében szembesülhetünk a régi idők lehetőségeivel. Bajorország 1851-52 közötti iskolastatisztikája érzésem szerint készülhetett volna 1920-30 -közöttig akár Magyarországon is. A képen látható körön színekkel ábrázolták az arányokat. Piri: Az egyszerű munkások, cselédek, alkalmazottként
Mogyorós-cseresznyés süti … a kukába vele!
Ìgérem sokat már nem mutatok belőlük nehogy unalmassá váljon, de szerintem a hozzám hasonló, a konyhát kissé ellenségüknek tartó muciknak tanulságos lehet minden elcseszett étel. Ugye azt mondják, hogy a hülye a saját hibájából tanul, az okos meg máséból. Micsoda?!? Ezt a mondatot kitörlöm! :))) Ha ráklikkeltek, elvileg egy újabb ablakban megnyitódik a kép, immárom nagyban. Ùgy jobban látható a fantasztikus recept. Itt pedig látható a fenti recept alapján készített saját termék: Azt mondjátok kicsit más? Én is. A receptes képen látható puha-pihe levegős, könnyű tészta helyett kaptam egy összeaszott, összetapadt taplószerű képződményt. 🙁 Kemény és száraz volt a tészta,
Kezdők a konyhában – süti a kukában
Végre újra sikerült!! Ismét elcsesztem egy süteményt! Ez az újabb akció ismételten megerősítette, nekem tényleg teljesen felesleges próbálkoznom a konyhában. Bizonyára profik egyből rájönnének hol a hiba a receptben, de én nem! És ez választ el minket. Örökre. 🙂 Én betartom kérem a leírt útmutatót, nem improvizálok (nem is tudnék), nem helyettesítem be a hozzávalókat más, szerintem jobban passzoló anyagokkal, követem a receptet az ujjammal is, mint a szentírást. A vége viszont mindig más mint a receptben. Ott lehet szelni is! Az enyémet csak kanalazni. Ha egyáltalán eljutok addig! 🙂 A képen szereplő sütit megkívántuk családilag. Főleg a fiatalember, aki
A magyar sajtószabadságért
Egyáltalán nem politizálok. Vitatkozni sincs kedvem róla, írni meg pláne nem! Hiszem, hogy mindenki másként látja a problémákat, ahogy azok megoldását is, de most történt valami, ami miatt kivételt teszek: ez pedig a médiatörvény. Orbán Viktor és társasága „csendrendeletével” kapcsolatosan mélységesen felháborodtam. Külföldön élő magyarként speciális a helyzetem a hazámról érkező hírekkel kapcsolatosan, ugyanis a német családomnak, az itteni ismerősöknek, barátoknak én nemcsak az „Andrea” vagyok, hanem „egy magyar”, aki a szemükben ezt az idegen kultúrát az ottani embereket képviseli. Velem azonosítják a gulyást, Puskás Öcsit, a Balatont, a gyönyörü Budapestet és Piroschkát, a jobbikról megjelent híreket és most már Orbán
Az anyanyelvem és az anyu nyelve
Igen, ez a mondat származhat a kisfiamtól is. Sajnos. A közös nyelvünk az, ami minket elválaszt. Szomorúan tapasztalom nap mint nap és nem értem az egészet. Hogyan épülhet le valakinek ennyire a nyelvtudása, főleg így, hogy a gyerek egyáltalán nem lükepék?! A német nyelvet teljes mélységében, magasságában, és egyéb átjárható dimenzióiban hibátlanul a magáévá tette, már az általános első osztályában feltűnt a fogalmazása és a szókincse a tankéremnek is. Választékosan, kicsit talán túl felnőttesen fogalmaz, de higyjétek el, isteni a humora! 🙂 A magyar nyelvvel viszont hadilábon áll, egyszerűen nem értem. Arra már rájöttem, hogy nem szabad olyan szavakkal bombáznom,
Múzeumi híradó 2/6
A kommunizmus szelleme kísért persze itt is: A „család” szerint néha túl sokáig időztem egy-egy résznél, ilyenkor várniuk kellett egy csöppet :))) …mert inkább ők várjanak, mintsem én maradjak le egy szebb darabról!Egymás mellé montíroztam a régi NDK és az NSZK vasúti hölgydolgozóinak bájos egyenruháját.Na, lehet találgatni, melyik-melyik?Kosztüm, vagy otthonka? 🙂 Aztán elértük a highlightot! A kommunikációs kiállítás egy új részét, a stúdiót. A 2-es kamera A hírolvasó kolléga és műsorvezető kolléganője A gyártásvezető-rendező és felvételek az adásokból(ARD és Franken TV) Az elkészült csodás felvételeket fészbúkos ismerőseimmel már korábban is megosztottam,
