Embermesék

Kezdők a konyhában – süti a kukában

Végre újra sikerült!!  Ismét elcsesztem egy süteményt! Ez az újabb akció ismételten megerősítette, nekem tényleg teljesen felesleges próbálkoznom a konyhában. 
Bizonyára profik egyből rájönnének hol a hiba a receptben, de én nem! És ez választ el minket. Örökre. 🙂
Én betartom kérem a leírt útmutatót, nem improvizálok (nem is tudnék), nem helyettesítem be a hozzávalókat más, szerintem jobban passzoló anyagokkal, követem a receptet az ujjammal is, mint a szentírást. 
A vége viszont mindig más mint a receptben. Ott lehet szelni is! Az enyémet csak kanalazni. Ha egyáltalán eljutok addig! 🙂
A képen szereplő sütit megkívántuk családilag. Főleg a fiatalember, aki napokon keresztül ezzel kínzott: Anyu azt ígérted, hogy megcsinálod ezt a nyami-nyami sütit! 
Mit tehettem? Szidtam magamat, mi a francnak ígértem meg, de aztán úgy döntöttem, egy gyereknek nem lehet hazudni. Felnőttnek se, de egy kilátásba helyezett sütemény és a rá váró gyerek kölcsönhatása különleges erőket szabadít fel. Èn legalábbis már nem bírtam hallgatni. 🙂
Nekiálltam a recept alapján.
Ime:
ráklikkelve nagyobb lesz a kép, reményeim szerint le lehet olvasni róla mindent
A tészta ment. Ùgy ahogy. Az nem volt komplikált. De a gond a krémmel volt. Nézzük csak meg a receptet! Mi kell hozzá? 
  • 500 ml habtejszín
  • 30 g kristálycukor
  • 20 g kakaópor
  • 50 g étcsokoládé
más nem. Gyakorlottak biztos már most tudják: cöcö! Ebből nem lesz olyan valami mint a képen!
Én nem tudtam. Bíztam a hiányos fizikai és kémiai ismereteimben, a cucc egymásra hatása felolvasztva, lehűtve, kicsappanva, összeugorva, kikeverve. Gondoltam, csak felfujódik. De nem tette. Folyt tovább. 

De a legjobb benne a 60 ml rumocska volt, amivel a tésztát kellett meglocsolni. A fényképen látható kis csoszát mertem vele tele, de csak egy részét lötyköltem rá a piskótaszerű, aránylag jól sikerült tésztára.
Aztán érkezett a büntetés! A tészta a nyakába kapta a krémet. 
Ugye nem kell mondanom? Folyt amerre látott! 🙂
Viszont ízileg még elment. Volna. A krém egy túl édes, kakaós letyek volt (fogyasztható), de a tészta! Jupiiii, a rumtól megőrült! :))
Nem tudtam, hogy ez a különleges (természetesen osztrák) rum nem valamilyen pancs, hanem személyesen a Stroh Rumhoz van szerencsém, ami 80 fokos!!! 
Nem  viccelek, csak egy szeletet ettem meg a párommal, és már pöszén néztünk. A rum egyből felszállt az agyba, pillanatokon belül éreztük a hatását. A kisfiamnak csak két falatot engedélyeztünk, kicsit morgolódott, is, hogy mi a francnak kellett beleöntenem a rumot … de aztán ő is belátta, hogy a SÜTINEK jobb helye lesz a kukában.
Szerintem három lehetőség van:
1. elcseszték az újságnál a recept fordításást
2. rossz képet tett a recepthez a képszerkesztő
3. elcseszték a szerkesztést a nyomdában …
Valami nem stimmel. 
Konyhatündérek! Szerintetek mi lenne a megoldás, mit kéne csinálni a krémmel, hogy olyan legyen mint az eredeti recepten?

9 thoughts on “Kezdők a konyhában – süti a kukában

  1. há most felkérve érzem magam, de nem tuti, hogy a válaszra meg is vagyok érve. először is ami nekem szembetűnő, hogy a sütikben a habtejszínből azért illdomos habot is kérjen a leírás, hisz azért kő bele a habtejszín. másodszor pedig a fotó nekem tényleg krémes cumót ad vissza. monnyuk lehetséges egy konyhailag és fordításilag analfabéta keze munkáját dícséri a recipé.
    Néééé…most óvasom a tippet. Ez nekem kérem magassss. Mijjazhogy joghurtot a megolvasztott tortabevonóba? Olajat, vajat még hallottam, de joghurtot soha. Na, nálam eme tippnél el is vérzett vóna eme sütikompozíció.
    Amúgy azért valamelyest menthető lett vóna a krém, ha látod nem úgy fog viselkedni, hogy a tésztán helyt álljon. Zselatint kellett volna bevetni, attól még a nagytatáké is kéne merevedjen…izé dermedjen.

    Andrénak pedig üzenem, hogy inkább nézzen szét gasztros blogokon (na, nem nálam 😉 ), rengeteg süti van, s azok megbízhatóak. Sok helyen pedig fázisfotók is vannak. S a képekhez nem muszáj a fiatalúrnak magyarul tudni olvasni.

  2. Ez egy kibicválasz lesz csak, hiszen nem álltunk gyorsan kipróbálni a receptet! 🙂 Szóval a kupaktanács itthon azt mondja, hogy szerintünk fel kellene verni a tejszínt, hátha levegősebb lenne a hab és mindenképpen kellene beletenni valamilyen habfixálót, hogy ne essen össze. Ez olyan Tiramisus habnak tűnik, ott igaz nincs tejszín, de a fehérjét verjük fel mindenképpen géppel érdemes dolgozni, hogy minél jobban elkeveredjenek a belevalók.

  3. Nem tartom magam profinak, de tippem van:
    sztem ezt a krémet nem kell megfőzni!!!! Nemigen tudom elolvasni, de ott mintha főzött krémről lenne szó, egész egyszerűen a tejszínhabot fel kell verni, mehet bele habfixáló is. Én 10 dkg csokit olvasztanék meg mikroban, óvatosan. Langyosan, de még folyósan belekeverném a habfixálós vagy zselatinos tejszínbe és mire kihűl, olyan állaga lesz, hogy csuda!!!!
    Felettem említettek a bevonóba joghurtot-én sem tenném.
    Ha feltétlenül kell erre a sütire csokibevonó ( szerintem nem szükséges), akkor egyszerűen a megolvasztott bevonóba 1-2 dkg vajat kevernék, azt tenném rá. De mivel a krém is jó csokis, szerintem az sem kell.

    A receptet meg csúnyán félrefordították, rengeteg ilyennel lehet találkozni. Én már úgy sütök-főzök, hogy nem veszem készpénznek a leírtakat:((((

  4. Lányok nagyon szépen köszönöm a tippeket!

    Úgy döntöttem, az újságokból (már az ilyenekböl mint: tina, meg blikk nök … egyáltalán mit keresnek nálam ilyenek?!? :)) ) korábban kivágott recepteket ezennel eltüzelem. A szerkesztöt és a fordítót azért egy kicsit ráültetném a forró kályhára, legalábbis addig amig bevalják mit müveltek! 🙂

  5. Andrea a krémet másnap kemény habbá kellett volna verni a robotgéppel. Én szoktam kávétortát illetve kakaós tortát is készíteni úgy, hogy előző este felfőzöm a tejszínt a kakaóporral / nescaféval plusz cukorral (itt ugye ment bele még 5 dkg csoki is) majd kihűlés után egy éjre megy a hűtőbe.
    Másnap kőkemény habot lehet verni belőle és semmiféle fixáló vagy zselatin nem kell hozzá. Gyönyörűen megáll magától. Persze ehhez jó minőségű tejszín kell, de azzal működik a dolog.

  6. Szia Moha, nagyon köszönöm az írásod! Látod, igazam van, a recept hibás volt. Persze egy profi (mint gondolom Te is lehetsz) az ilyet egyböl átlátja és rögvest tudja, hogy a letyekkel a végén mit is kell csinálni, de én nem. En fogom az egészet és mérgemben ráöntöm a tésztára. 🙂

    Tudod mit? Add meg légyszíves a kakaós tortád receptjét! 🙂

  7. Csatlakozom Mohához, én a lúdláb tortát szoktam ilyen módon elkészíteni, bár abban 20 dkg olvasztott csoki szerepel, nem kakaó, de másnap felverve, teljesen kemény hab lesz a végeredmény. Jelzem nekem első körben ezt a receptet a zselatinnal sikerült elszúrnom, amire egyáltalán nem lett volna szükség benne, de miután beletettem a frankón hideg krémbe szuper kukacokká állt össze benne:) De a hibáiból tanul az ember, azóta senki nem tudna rávenni, hogy zselatint tegyek bele és így is kiválóan működik:)

  8. Köszi Mézeskalács!
    A zselatinnal kapcsolatosan eleve van egy egészséges viszolygásom, egyszerüen nem értem, hogy minek kell a gyümölcssütik tetejére ilyeneket tenni, utálom. Remeg, mint a kocsonya, íze pedig nincs. Az állaga taszít. En mindig ki szoktak turkálni a sütiböl és agyö!
    A cukrászoknak csak az epret kellene erösebben belenyomni a tésztába, aztán már nincs is szükség semmi olyanra, ami megtartaná. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .