Embermesék

Múzeumi híradó 5/6 – Nürnberg Industriekultur Museum

Lassan, de biztosan a végére érek! 
A kiállítás kommunikációs része felé közelítünk. Èrdekes. Nekem főleg a képeken is jól látható gyönyörű kék szín tetszik! 🙂
 
 
 
Aztán végre odaértünk a számítógépekhez, irodagépekhez, amik közül természetesen nem a legújabbak a legérdekesebbek, hanem a múltat idéző ősrégi csotrogányok. 
A régi, izomfejlesztő (ezekhez a mechanikus alkatrészekkel működő csodákhoz kellett egy kis kraft a leütéshez 🙂 ) írógépek közül 3 kipróbálható. Figyeltem, nemcsak az én kisfiam, hanem kivétel nélkül az összes gyerek, illetve felnőtt kipróbálta őket, tetszettek mindenkinek. A gyerekek érdekes módon nem nevették ki ezeket a herkentyűket, ellenkezőleg! Èrdekelte őket. 
a sor végén azt kérdezte a kisfiam, hogy hol az Enter, hogy váltson sort? 🙂
Aztán régi ismerőseimre bukkantam egy állványon! Nem röhögni, de Ascota  elvtársnővel, illetve egyik Optima unokahugával én magam is dolgoztam 1984-ben a legelső munkahelyem kereskedelmi könyvvelésén! Ilyen asztali számológépek (négyműveletes) álltak nekünk kiskezitcsókolomoknak a rendelkezésünkre. Hangjuk volt az biztos. 
Kérem szépen, a számítástechnikai forradalom hajnalán én  még ilyennel dolgoztam ! Megjegyzem még ma is menne, simán, vakon le tudnám ütni a számokat. Ùgymint az írógépen, a számológépeken is van “alapsor”, a 4,5,6. Ezen van három ujjacskánk és innen mozdulnak el le-fel. A jobb kéz kisujjával kell leütni a “motor” billentyűt, ami mára már nevet változtatott Enter-re. Emlékszem ügyvitel-technikán külön vettük a “tizes” és a “nemzetközi tizes” számbillentyűzetet. A különbség csak a nulláknál van, azt kell tudni megkülönböztetni. Nekünk profiknak khmmm, elég egy pillantás és máris vettük az adást arról, hogy háromnullás billentyűje is van. Az agyunk szétosztotta az információt a kéznek és az ujjaknak. 
Az R+ és R- már nem tudom mit jelent, lehet nem is volt az enyémen ..
# = számolás kizáró billentyű (dátum beadására például)
* = végösszeg
= részösszeg
 
 
Aztán megláttam őt:
..és felvihogtam, mivel eszembe jutott, hogy az én nagyon szeretett régi főnöknőm még egy hasonlóval szorozta ki az eladott mennyiségek után fizetendő adót. Ùgy dolgozott vele, mint a villám. Tolta a bizbaszt jobbra, vagy balra nem tudom, a lényeg, hogy a megfelelő helyiértékváltáshoz mindig egyet tovább. Aki még nem ismerné ennek a karos, tekerős számológép működési elvét, annak elmondom. A karokkal beállítjuk a szorzandót számot. A tizedesekre tessenek vigyázni! Aztán indul a szorzás. Ha mondjuk 35 a szorzó, akkor először háromszor tekerünk teljes kört (hátrafelé indítva) a jobboldali pirosvégű karral, majd a mozgatható izét egyel jobbra léptetjük és ott ötször tekerünk. Az a szám ami felül a kijelzőn megjelenik, az az eredmény. Ugyebár a szorzás nem más, mint ismételt szorzás.
Az osztás pedig ismételt kivonás. Osztani is lehet a kis okossal, ilyenkor visszafelé kell tekerni. Amikor csenget, akkor hoppá, üzen! Azt üzeni, hogy már nem volt meg az osztandó összeg teljesen a számban, tehát vissza! Egyet vissza kell tekerni és helyiértéket kell egy tosszantással váltani. Itt újra tekerés visszafelé a csöngetésig. 🙂 Az utolsó csöngetés után vissza kell egyet tekerni, az a szám a maradék.  (azt hiszem, de már az osztásban nem vagyok teljesen biztos, 18 évesen láttam ilyet utoljára) . 
 
Aztán megtörtént a csoda. Selejteztek a cégnél. Ùj gépek érkeztek, asztali elektronikus számológépek, már memóriával. Örültem nekik nagyon, de az én drága (iszonyúan jó humorral és emberséggel megáldott) főnöknöm nem osztotta az örömömet. Mi az, hogy memória?? – kérdezte. Tecccik tudni ….. Néni az tök jó, mert a résszorzatok eredményeit egyből gyűjthetjük a memóriában, nem kell külön összadnunk! 
Mit csinálni, a hol??? – nevetett rám
Hagyjatok békén ezzel az agyrémmel! Nekem ne mondja senki, hogy gyorsabban és pontosabban lehet dolgozni ezekkel a miattam “memóooriás” izékkel, mint az én kis tekerősömmel! :))
De a főnökség nem ismert kegyelmet elvették tőle a tekerős lieblingjét.  Kénytelen volt áttérni az újra, de egyből határozott. Csak a szorzást csináltatja meg vele, a részösszegeket beüti az Ascotába! :))  Nehogy félreértsétek, ő egy szenzációs nő volt, okos, intelligens, ez csak annak a példája, hogy mennyire nehéz áttérni valami másra. A tekerőssel kenterbevágott bárkit gyorsaságban, pontoságban, ez tény, valószínüleg ezért ragaszkodott hozzá.
 
Megtetszett ez a gép. Ilyennel soha nem dolgoztam, nem ismerem, a fotót, csak a mellette levő szöveg miatt készítettem. Azon Bill Gates 1981-ben elhangzott mondata áll, miszerint 640 kb elég kell, hogy legyen mindenkinek. :)))

 

Az ígéretemet, miszerint   történet végére érek, és végre kijövök ebből a múzeumból nem fogom tudni betartani, mivel elfogyott az időm. Még egy érdekes téma hátravan, aztán istenuccse kész!

 
 
 
*************************************************************************

A múzeumi híradó sorozatom 2 nürnbergi múzeumban, a Közlekedési és az Ipartörténeti Múzeumban szerzett élményeinket foglalja össze 6 részben.

http://embermesek.blog/muzeumi-hirado-1/

http://embermesek.blog/muzeumi-hirado-2/

http://embermesek.blog/muzeumi-hirado-3-nuernberg-industriekultur-museum/

http://embermesek.blog/muzeumi-hirado-4-nuernberg-industriekultur-museum-utolso-elotti-resz-2/

http://embermesek.blog/muzeumi-hirado-5-nuernberg-industriekultur-museum/

http://embermesek.blog/muzeumi-hirado-6-gyerekeink-es-a-jatekkonzolok/

2 thoughts on “Múzeumi híradó 5/6 – Nürnberg Industriekultur Museum

  1. Hàt ezek nagyon jòk1
    èn is dolgoztam mèg otthon az irodàban òsrègi kurvanehèz ìrògèppel, meg olyasmi szàmològèppel, ami papìrcsìkot adott ki, na ez kellett az ellenòrzèshez.De olyan fònòknòd-fèle szàmològèpet èn sem làttam, tudod mire hasonlìt? Mikor gyerek voltam a 70-èvekben, ilyesmit, csak jòval nagyobbat hasznàltak a boltos nènik a kasszànàl.Csòròmpòlt, csattogott, mindent csinàlt..:)
    Most meg elèg a vonalkòdòt elhùzni, oszt annyi..
    Andrè enter-es kèrdèse tetszett! A gèp jobb oldalàn volt egy fèmkar, azt kellett megràntani, haha..

  2. Edit köszi! 🙂 Olyan régi durvanehézzel (Optima) tanultunk a közgázban gépírás órán. Rengett az épület a 10-perces tesztek alatt. :)))
    Jól emlékszel, régen a pénztárgépek is karosak voltak, én is la´ttam még öket.

    Nem is tudom hol olvastam, valaki írta, hogy az osztályában a gyerekeknek (MP3-as, meg Ipodos generació) beszélt a kazettás magnóról. El se tudták képzelni mi lehet az. :)) Megpróbálta elmagyarázni, érthetövé tenni, de kábé annyi sikerrel, mintha mondjuk a rokkáról beszélne. :))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .