Embermesék

Múzeumi hiradó 1

Valamiért szeretjük a múzeumokat. Hála isten a gyerekecske is. Ha választhat, ahogy a múlt szomorú vasárnap például megtehette, inkább a múzeumot javasolta mozi helyett. 
Hogy mitől volt a múlt vasárnap szomorú? Attól, hogy a téliszünet utolsó napja volt. Magán viselte az utolsó szünidei nap terhét. Hétfőtől újra kezdődött az iskola, igazán nem volt mindegy milyenre sikerül a búcsú.
A nürnbergi közlekedési múzeumot, alias DB Museumot (ahol a “DB” a Deutsche Bahn-t, azaz a német vasútat jelenti) korábban gyakrabban látogattuk, érdekes kis hely. Ùgy döntöttünk, újra megnézzük.  
Nagyon-nagyon nagy bánatomra elfelejtettem magammal vinni a kamerámat, így jobb híján a mobiltelefonnal voltam kénytelen felvételeket készíteni. Rengeteg kép készült bízva a Photoshop erejében, de sajnos nagyrészük használhatatlan. Szemcsés, élvezhetetlen.
A téliszünet egyik fénypontjának sikeredett ez a múzeumlátogatás. De erre csak a kiállítás végefelé döbbentünk rá.

A múzeum weboldala annak, akit érdekel: klikk

Régi és új vonatok
 Az egyikből ki, a másikba be ..
Melyikkel menjek?
 Az “Adler” (Sas) személyesen. 
Németország legelső gőzmozdonya. 
1835. december 7-én indult első útjára: Nürnbergből Fürthbe.
Biztosítottuk a forgalmat!
A bakter neve: André
Az állomásé: Hódmezővásárhelykutasipuszta 🙂
Megmozgattuk a világot
Felpróbáltuk nemzetek vasútjának egyensapkáját
 
 
Persze, közben azért ügyeltünk a rendre!
Nem köpködtünk, se a pályaudvar területén, se a vagonokban, se a síneken! Nem köptünk a lépcsőkre se, a népegészségügyi rendeleteket figyelembe vettük.

… a történetet a feltöltött képek száma miatt megszakítom és új bejegyzésként folytatom.

Jó? :))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .