Embermesék

Hiányzásaim

Tudom, tudom,  nagyon le vagyok maradva a beszámolókkal. A kisfiam is ezzel idegesít nap mint nap.„Anyu, utojára november 15-én írtál a blogodba, nem gondolod, hogy egy kicsit régen volt??”„Jösszasz anyu, Robert Enkéről írtál utoljára ?????? Mikor volt az??”Mentségemre fel tudnék hozni sok mindent, de nem akarok untatni senkit sem, magamat se. 🙂A legeslegfontosabb, ami leginkább kikívánkozik belőlem, az  a Schäffer Erzsébettel való találkozásom/tunk (a la femili oll tugedör), de ehhez időre volt szükségem, ugyanis nagyon mélyen érintett. Nem akartam elrontani a beszámolót túllihegéssel, vagy összevisszasággal.Várnom kellett, amíg az egész bennem leüllepedik és szavakat ölt. Már közel járok hozzá. 🙂

Schäffer Erzsébet … újra

Hogy hol járt az én eszem, istenem?!?! Miket írtam? Dehogy 27-én, a jövő héten 19-én lesz itt nálunk az írónő! Pontosabban már egy nappal korábban megérkezik, mert ő egy angyal…….. :)))Angyal bizony, hajlandó egy nappal korábban ideutazni csak azért,  hogy ilyen emberkék mint én, találkozhassanak vele egy pár órára. Ennél nagyobb ajándékot az írásain kívül nem is tudna adni. 🙂 Az utóbbi időben kicsit meg voltam rottyanva, féltem nagyon mi lehet velem. Elképzelhető, hogy  a vérnyomásom a ludas benne. Jövő héten akarták rám tenni a 24 órás vérnyomásmérő herkentyűt, de természetesen Murphy -hez híven, pont azon a napon amikor az

Schäffer Erzsébet

Remélem nem vagyok szemtelen, de nekem ő a Schäffer Erzsi. Erzsi, mert olyan mintha ezer éve ismerném. De tényleg, már hogyne ismerném, szinte mindent elolvastam tőle! Jösszasz, mennyi az idő?  Késő van. Most már kevés szóra futja az időmből …. vár a vizszint 🙂 ezért csak a lényeget írom:  Miatta és sok más szenzációs kollégája miatt járatom a Nők Lapját évek óta (pedig kicsit húzós az előfizetése itt kilfelden )  November 27-en jó pár órára Erzsi csak az „enyém” lesz! Hogyan, miként …. majd mesélek. Remélem kép is lesz, amit ide betehetek.