Embermesék

Megoldódott

A sajátoméval együtt, 15 ember sorsa dőlt el a múlt csütörtökön: a munka végetért. A megbízónál a kampányt idő előtt lefújták, nem volt többé szükség a rendes létszám feletti dolgozókra. Dilettánsan hangzik, minekután elvesztettem a munkahelyemet, de rúgjatok seggbe, én akkor is megkönnyebbültem és örültem! A többi 14 gondolom nem volt túl lelkes, de nem mutatták. Tudomásul vették és nem sírtak, nem kiabáltak. A németek sokat tűrnek, edzettek. Én voltam az egyedüli, aki egy kicsit morgolódott, hogy azért a mai világban, a jelenlegi technika mellett, talán lehetett volna minket értesíteni is, mégpedig időben, már olyan időben, hogy ne jöjjünk ide feleslegesen, ne csesszük el a délelőttünket …. (bár ezt nem mertem mondani, hogy akkor alszunk még egy kicsit. Hogy jött volna ki? 🙂 ) és az előző órákat arra és abban a hitben, hogy jövünk dolgozni! Kartárogatás, sajnálják, de a megbízójuk lefújta az akció folytatását, ezt ők is elég későn tudták meg, de aztán egyből értesítették a mi “gazdáinkat”, szóval a Zeitarbeit cégeket, akik valószínüleg már nem tudtak minket időben elérni. (mint kiderült stimmel, az ötödik Mailboxos -üzenetrögzítős- páciens után, már meg se próbálták  utolérni az egész stábot …) A felmondási idő 1 hét, szóval jövő hét szerdáig fizetve vagyunk. 
Lassan kezdek visszatérni a rendes időszámításba, már nem jön hozzá új, feldolgozandó élmény. A megélt közel 3 hét érzései, elkeseredettsége, igzalma, az újra és újra visszatérő lelkesedés, a felemás helyzetek, a párbeszédek, az elutasítás, az elfogadás mind-mind kezdenek formát ölteni, mégpedig letisztultat. Ha visszanézek már nincs “talán”, már olyanak maradnak a szereplők amilyenekké ez alatt a rövid idő alatt váltak, pontosabban, amikkel én azonosítottam őket. Aki jó volt és barátságos, annak szerencséje van, hiszen az emlékeim és a benyomásaim által az is marad, de a gúnyos tekintetű, fura figurák már nem kapnak kegyelmet, nem tudnak semmit se jóvá tenni…. minden elmúlt. Ez a fura, közel három hét, nem múlt el nálam nyomtalanul, tegnap is még vele álmodtam. Izzadtam, izgultam nem volt kellemes. Nem értem, mire van még szüksége a tudatalattimnak, miért nem tud már végre pontot rakni a fejezet végére?! Az élményekről mesélni fogok, ahogy már 3 hete egyfolytában ígérem! :)))
Thorben Wengert / pixelio.de

5 thoughts on “Megoldódott

  1. mikor a címet olvastam, egyáltalán nem erre a megoldásra számítottam.
    hát olyan nem is tudom mit mondjak érzés van bennem, részben jó, mert ugye kiérezni az előző írásaidból, hogy nem igazán volt bejövős, de azért mégiscsak melódia volt, amire azért valamicske pénzt is adtak.
    bacca nyúl az egészet. a legjobb most a rosszban, hogy legalább van 1 hét amit fizetnek, s ez ugye annak aki pár nappal előbb mondott fel, nem jár.
    na, beszámláló jöhet.
    ja, a legérdekesebb, hogy a megbízó az épp hétfő reggel döntötte el? szerintem már tuti pénteken is tudva levő volt a dolog, csak ugyi az információáramlás….

  2. Köszi Kormi, hogy együttérzel! Hogy miért lett vége az akciónak ilyen hama, az majd kiderül a történetböl, ha majd megírom! 🙂 Kicsit óvatosnak kell lennem, mert többoldalas titkosításról szóló doksit kellett aláírnunk, szóval mindent nem fecseghetek ki, úgy kell tudnom összeszedni a lényeget, hogy ne sértsek szerzödést.

  3. ööö titkos doksi? láccik nem dájcslandban élek, ilyen nem fordult meg a tökben amit a nyakamon hordok. de há ugye nem lennének a németek azok amik, ha nem tennének ilyent.
    vérnyóddal mizu?

  4. Ìrtam választ, de ez a dög elvesztette &$%)!?” …… megpróbálom újra:
    Rosszul fejeztem ki magam. Nem titkosításról, inkább pofaalapállásról van szó. Személyes és rendkivül bizalmas adatokkal dolgoztunk, erre vonatkozott az a nyilatkozat amit alá kellett írnunk.
    Vérmonyásom köszönöm, sajnos újra “van”. 100-tól 180-ig fut fel, kezelésileg határeset. En pedig elkezdtem vele komolyan foglalkozni, mert rohadt alattomos dolog, nem szabad hagyni. Azt mondják, hogy túlsúly esetén minden leadott kg-mal 1 értékkel lejjebb megy a vérnyomás. 😉

  5. ájjájj, azt télleg jó lesz kezelésbe venni. nem tom, okosak aszongyák, hogy a pásztortáska tea meg a fokhagymás cuccos is jó rá. akkó figyelgessed, s ne hagyd magad!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .