A drága nyuszikám sajnos nem beszél olyan szinten magyarul, ahogy én azt szeretném. Apukája magyarul egyáltalán nem tetszik érteni mit tetszik mondani 🙂 , így csak és kizárólag rám hárul a neheze. A nyelv érdekében bevetek mindent, legyen az szinvonal, mint Pöttyös Panni, Frakk, Vukk, vagy akármilyen baromság, „ne nevess, mert kifut a bableves”, a lényeg, hogy gyakoroljon, hogy beszéljen, hogy hallja a szavakat és lássa is őket leírva. Viszont a magyar és a német nyelv keveredéséből isteni poénok születtek. Kár lenne őket elfelejteni. Vannak persze „sima” beszólásai is, ezekért is nagy kár lenne! 🙂
A legfrissebb sztori ( na ja, kevésbé szalonképes, de hát istenem, a magyar nyelv gazdag! 🙂 )
– Nem ám izgulsz ez miatt! – de persze nem így mondtam, hanem így: Ez miatt aztán nem kell fosni!
– Anyu, ich tue nicht fosni! – hangzott a harcias válasza, teljesen fel volt rajtam háborodva. 🙂
Egy illyen „párbeszéd”
én: – André meséld már el a nammmamának hol voltál!
én: – Hát énekelni az iskolával
én: – mondd nammmamának, hogy itt a Deutsche Einheit placccon, ismeri, itt van nem messze. Ott ahol a szökőkút!
:D:D Nagyon jòk!!
Elmondanàm neked, hogy az èn gyerkòceimmel is ugyanìgy vagyok, csak èrtik valamennyire a magyart, beszèlnè meg mèg talàn annyira sem.
Sajnos nem tudunk annyit otthon lenni, amennyit szeretnèk, mert a nyelvet igazàndibòl csak ùgy lehet elsajàtìtani-szerintem.
Pedig nagyon sok emberkètòl „kikaptam” màr ez miatt, dehàt te èrted, gondolom, miròl van szò..:(