Nürnberg és Bécs. A két kedvenc városom. Bennük éveket eltöltve csak-csak ragadt rám néhány olyan is, amire mezei turistaként nem igazán lett volna lehetőségem. Pár napos látogatással nem lehet ennyire mélyen lemerülni ezekbe a városokba, elsősorban Bécs az, amihez főleg idő kell. Idő, hogy befogadd magadba az egészet. De biztos vagyok abban is, hogy ennek a sok mindennek magamtól a töredékét se ismerném, hiszen szinte az összes információt az én két lábon járó „On-line (kivéve ha alszik) wienerisch-fränkisch Nagyszótáromtól”, azaz a páromtól hallottam. Imádom a meséit, a történeteit. 20 évi bécsi élet és még egyszer annyi nürnbergi után érthető, hogy
Szerző: Andrea
Kedvesem – Bye Alex und bei Sissi
Irigylem a „Teilzeitkraftokat”, a részmunkaidősöket. Nekik biztosan könnyebb. Én reggel legkésőbb 8.00 órakor a távozás hímvesszejes mezejére lépek és irány a mókahely. Este 18.00 – 19.00 óránál előbb nem érek haza. Az ágyba ájulásig fennmaradó időbe túl sok mindent kell tudnom beszorítani. Néha még matekozást is a kisfiammal, mert nagy tét. Khmmm ….. aztán ott van az a latin is …. megint köhögnöm kell …. Főzni? Egyrészt nem nagyon tudok, másrészt ha arra kéne várnom hogy végre (1-2 óra múlva) elkészüljön a falat, fel is dobnám a bakancsom. Éhenhalnék. De a legnagyobb bajom nem a teendőimmel van, hanem az erőmmel.
Húsvét
Kellemes Ünnepeket, a többieknek (a húsvétot hozzám hasonlóan másként értelmezőknek) pedig kellemes lazítást a pár napos szabadság alatt! Éljen a Nyúl!
Bécsi vicc (18+!)
Egy kis WienerischSo macht man Komplimente in WienEin Mann sitzt im Bus, neben ihm eine attraktive Frau.„Verzeihns ma, dass i sie so anred. Aber ihre Augen san sooo schön, ihrGsicht a Wahnsinn, die Hoa a echta Traum und erst die Figur … sowosschens hob i no nie gsehn !”Sie: „Geh, hearns ma auf, sie woin mi doch nur ins Bett kriagn undschnaxln!”Darauf er: „Und gscheid sans ano … !!!A fenti, amúgy magyarul is létező sutka magyarul: (Sutka = ha anno nem tanultál oroszul, nem érted. 🙂Igy bókolnak Bécsben Egy pali utazik a buszon. A mellette levő ülésen egy rendkivül attraktív nő. –
Hitleri idők 6. – Rendeletek, Verordnungen
Vissza a Dokuzentrum épületében levő kiállításra. Egy UV-lámpákkal megvilágított folyosószerű részhez értünk. Fehér papírokra nyomtatott törvények, rendeletek tömege. Ezt a rengeteg szabályt még átolvasni is képtelenség. Ide futottam, meg oda. Csak néhány részletet tudok közreadni, a kék fény nem volt alkalmas a fotózásra. Volt néhány, kevésbé felszisszenésre okot adó paragrafus:1. A melegvérű állatok levágása, vérüknek vétele előtt, az állatokat el kell kábítani. (Az állatok leölésénél alkalmazott zsidó rítus ellenében.)60. A badeni főiskolákra (ekkortól, meg akkortól), nem árja származású hallgatók nem nyerhetnek felvételt. 68. Zsidó hallgatók nem részesülhetnek kedvezményekben.69. Táviratok telefonon történő feladása esetén, tilos zsidó nevek használata a betűzéshez. Aztán
Már a fészbúk is türelmetlen
Bezony, figyelmeztetett. Velem angolul beszél, szerintem teljesen logikusan… he-he. Ezt írta: und es macht mich wahnsinnig, szóval ezzel az üzenettel állatira idegessé tett, hiszen tele a fejem, a noteszom (illetve ahogy mindig neveztük, a netoszom) ötletekkel, történetekkel, ez a nemírás engem is rohadtul zavar. De! 1 hét köhögéses, betegállományos vakarózás után, 1 őrületes munkahét következett, megspékelve a párom megfázásával. Hogy teljes legyen a sor, szombat óta a kisfiam is kedvet kapott a köhögéshez, hát hogyan írjak? Mikor? Ráadásul péntek óta nehezen tudok menni, hajolni, fájdalmas jó néhány mozdulat. A párom szerint nem lehet ez más, mint lumbágó! Hogy miért? Mert
Hitleri idők 5. – Wundertüte
A Wundertütének magyarul talán zsákbamacska, vagy meglepetéstarisznya lehetne a neve, a lényege, hogy a lezárt zacskó apró játékokat, meglepetéseket rejt, annak felbontásáig nem tudni, hogy minek örülhetünk.Ez a „Wundertüte” volt Wilhelm Aufochs Játék – nagykereskedés egyik slágereKurt Aufochs, 1920-ban vette át szüleitől néhány családtagjával együtt a Nürnbergi Zsákbamacska- und Játékgyárat. 1931-ben feleségül vette Ilse Friedet.A progrom éjszakát követően elkezdődött a vállalkozás árjásítása. A házaspár a raktáron levő készleteikért, csak azok piaci értékének 10 %-át, azaz 5.000 birodalmi márkát kapott …… volna, de az összeget a kivándorlási kérvényük intézésével felmerülő költségekre kellett, hogy fordítsák. „Gondos kezek” a pénzt ezzel az indokkal
Hitleri idők 4. – egy újabb ismert név: Neckermann
Textilmanufaktúra Karl Joel1927-ben alapított Karl Amson Joel egy ruhaneművel foglalkozó manufaktúrát Nürnbergben. Pár éven belül elérte a németországi csomagküldők listáján a 4. helyet. A nürnbergi nacionálszocialisták (nácik) ellenségeskedése miatt, 1934-ben áthelyezte gyárát és annak székhelyét Berlinbe, ahova munkásainak nagy része követte.A Nürnbergi Törvények életbelépése után (1935) egyre masszívabb nyomás nehezedett a vállalkozóra. A színen ismét megjelent Guszti bácsi, Gustav Schickedanz, akit az üzem meglehetősen érdekelt. Az üzlet azonban kicsúszott Schickedanz karmai közül, egyik konkurrenciájának, a würzburgi Josef Neckermannak sikerült megcsípnie Joel bejáratott cégét.Mi ez a név? Azt gondoljátok csak névazonosság? Egy frászt! Ő az, a naaaagy Neckermann, az utazási irodás
Hitleri idők 3. – hogyan lett Göringből Obermeyer?
Mielőtt folytatnám a Dokuzentrumos beszámolót, még valami eszembe jutott a náci idők kapcsán: Hermann Göring (1893 – 1946) nevét és szerepét ismerjük mindahányan, szerepelt a történelemkönyveinkben. Viszont a magyar történelemkönyvek egy apró kis poént kihagytak vele kapcsolatosan (nekem legalábbis teljesen új volt az infó), amit ezennel pótolnék: 1939-ben, Göring kijelentette egy rádióbeszédében: „Ich will nicht Hermann Göring, sondern Hermann Meyer heißen, wenn jemals ein feindliches Flugzeug die deutschen Reichsgrenzen überfliegen würde!” magyarul: „Többé ne legyen a nevem Hermann Göring, hanem hívjanak Hermann Meyernek, ha valaha is egy ellenséges repülőgép a német birodalom határán át tud repülni!” A nagyképű rádióbeszédet követő
Hitleri idők 2. – Zsidóüldözés és árjásítás
Még 2013. július végéig látható a Nürnbergi Dokumentációs Múzeum (Dokuzentrum) épületében egy külön kiállítás, ami szerintem egy hihetetlenül érdekes témát ölel fel a zsidóüldözéssel kapcsolatban, mégpedig a kik húztak hasznot a helyi zsidók vagyonának elkobzásából, mi történt a mesés vagyonokkal, illetve mi lett a vállalkozókkal? – kérdések tekintetében. Döbbenetes információk, szinte napról-napra követhetjük a nürnbergi-fürthi zsidók életének ellehetetlenítését, az esztelen törvények és rendelkezések létrejöttét, az emberek üldézését … a végső állomásig.Már 1933-ban elkezdődött a zsídó üzletek bojkottja. A rákövetkező években a zsidó lakosság nagy része ellehetetlenült (egész Németországban). Az árjásítással összefüggő, a zsidókat a szakmákból kizáró rendeletek következtében tömegek maradtak