Textilmanufaktúra Karl Joel1927-ben alapított Karl Amson Joel egy ruhaneművel foglalkozó manufaktúrát Nürnbergben. Pár éven belül elérte a németországi csomagküldők listáján a 4. helyet. A nürnbergi nacionálszocialisták (nácik) ellenségeskedése miatt, 1934-ben áthelyezte gyárát és annak székhelyét Berlinbe, ahova munkásainak nagy része követte.A Nürnbergi Törvények életbelépése után (1935) egyre masszívabb nyomás nehezedett a vállalkozóra. A színen ismét megjelent Guszti bácsi, Gustav Schickedanz, akit az üzem meglehetősen érdekelt. Az üzlet azonban kicsúszott Schickedanz karmai közül, egyik konkurrenciájának, a würzburgi Josef Neckermannak sikerült megcsípnie Joel bejáratott cégét.Mi ez a név? Azt gondoljátok csak névazonosság? Egy frászt! Ő az, a naaaagy Neckermann, az utazási irodás
Nap: 2013. február 24.
Hitleri idők 4. – egy újabb ismert név: Neckermann
Textilmanufaktúra Karl Joel1927-ben alapított Karl Amson Joel egy ruhaneművel foglalkozó manufaktúrát Nürnbergben. Pár éven belül elérte a németországi csomagküldők listáján a 4. helyet. A nürnbergi nacionálszocialisták (nácik) ellenségeskedése miatt, 1934-ben áthelyezte gyárát és annak székhelyét Berlinbe, ahova munkásainak nagy része követte.A Nürnbergi Törvények életbelépése után (1935) egyre masszívabb nyomás nehezedett a vállalkozóra. A színen ismét megjelent Guszti bácsi, Gustav Schickedanz, akit az üzem meglehetősen érdekelt. Az üzlet azonban kicsúszott Schickedanz karmai közül, egyik konkurrenciájának, a würzburgi Josef Neckermannak sikerült megcsípnie Joel bejáratott cégét.Mi ez a név? Azt gondoljátok csak névazonosság? Egy frászt! Ő az, a naaaagy Neckermann, az utazási irodás
Hitleri idők 3. – hogyan lett Göringből Obermeyer?
Mielőtt folytatnám a Dokuzentrumos beszámolót, még valami eszembe jutott a náci idők kapcsán: Hermann Göring (1893 – 1946) nevét és szerepét ismerjük mindahányan, szerepelt a történelemkönyveinkben. Viszont a magyar történelemkönyvek egy apró kis poént kihagytak vele kapcsolatosan (nekem legalábbis teljesen új volt az infó), amit ezennel pótolnék: 1939-ben, Göring kijelentette egy rádióbeszédében: „Ich will nicht Hermann Göring, sondern Hermann Meyer heißen, wenn jemals ein feindliches Flugzeug die deutschen Reichsgrenzen überfliegen würde!” magyarul: „Többé ne legyen a nevem Hermann Göring, hanem hívjanak Hermann Meyernek, ha valaha is egy ellenséges repülőgép a német birodalom határán át tud repülni!” A nagyképű rádióbeszédet követő
Hitleri idők 3. – hogyan lett Göringből Obermeyer?
Mielőtt folytatnám a Dokuzentrumos beszámolót, még valami eszembe jutott a náci idők kapcsán: Hermann Göring (1893 – 1946) nevét és szerepét ismerjük mindahányan, szerepelt a történelemkönyveinkben. Viszont a magyar történelemkönyvek egy apró kis poént kihagytak vele kapcsolatosan (nekem legalábbis teljesen új volt az infó), amit ezennel pótolnék: 1939-ben, Göring kijelentette egy rádióbeszédében: „Ich will nicht Hermann Göring, sondern Hermann Meyer heißen, wenn jemals ein feindliches Flugzeug die deutschen Reichsgrenzen überfliegen würde!” magyarul: „Többé ne legyen a nevem Hermann Göring, hanem hívjanak Hermann Meyernek, ha valaha is egy ellenséges repülőgép a német birodalom határán át tud repülni!” A nagyképű rádióbeszédet követő