Embermesék

Fränkisch nyelvlecke

Gerd Bauer, a nürnbergi karikatúrista szellemes rajzait a szombati kiadványaiban rendszeresen megjelenteti a Nürnberg-i Abendzeitung. A legújabb, az 1.FCN- ről filozófáló szurkoló, akinek a gondolatmenetét, gyors eszmefuttatását követhetjük a drámai felismerésig. Ez az ember kérem aggódik! Tapasztalatból beszél. Bezony ám, és igaza van, az aggodalom jogos!  Ugyanis akkor szokott bekövetkezni a „Tragédia” a csapatnál, amikor éppen a legjobban megy. Ahogy most is. Jól játszanak nagyon a fiúk, ideje aggodalmaskodni! 🙂 Vegyük át a szöveget! Először „Hochdeutschra”, majd onnan magyarra. Es leffd subber= Es läuft super = szuperül megy minden Immer wenns subber leffd = Immer wenn es super läuft = 

Ùjabb Club Sieg!

Vagyis:  ismét győzött az 1FCN! Hihetetetlen, fantasztikus érzés, tiszta eufórikus állapot egy ilyen győzelemmel végződő meccs! Amúgy egy Clubberer élete elég nehéz, a mélyrepülésekről kivétel nélkül gondoskodik a Club. De most valami megváltozni látszik. A negyedik meccs zsinórban, amit megnyertek és nemcsak úgy, hogy: na ja, szerencsével sikerült berúgniuk egy gólt, hanem pazar, bámulatos focival, szinte kakivá verve az ellenfeleket.  Oda vagyok tőlük meg vissza, eszméletlen jól játszanak. Látszik, hogy valóban egy csapat, szívvel és lélekkel. Az edző Dieter Hecking szenzációsan passzol a játékosokhoz, ért a nyelvükön, a bizalom, megértés kölcsönös. A hapsi eleve egy rendkivül természetes, finom modorú, intelligens

Mire jó a PageMaker?

Ahogy már írtam, a profik már nem használják, csak én. 🙂 (Az InDesign mindent vitt. De nálam még nem. 🙂 ) Az alábbiakban három születésnapi meghívó. Mindhárom PageMakerral született. Az utolsó kettőhöz annyit, hogy a „keki”-lila volt az André ötlete, de meggyőztem, hogy a lila túl lányos, változtassunk a színeken. Ìgy lett belőle narancssárga, ami szintén lányos, de legalább az én kedvencem. 🙂  Szerintem a képeken jól látszik, hogy mennyi mindent lehet vele buherni. A háttérszínektől kezdve …. nem írom tovább, mert hosszú a lista és unalmas lenne. 🙂

Dehogy bonyolult!

Az előzőekkel kapcsolatosan. Tényleg nem bonyolult ez az egész, csak első hallásra tűnhet kicsit annak. Akkor válasszuk ketté a témát! Egyszer legyen a Photoshop, ami egy szuper kis program. A segítségével a fotókat lehet gatyába rázni, feljavítani, módosítani, egymásra pakolni, feliratozni. A blogom headerjét is azzal csináltam, 3 képet fektettem egymásra, persze a méretüket és a fekvésüket is módosítva. Az alapképre rápakolt képeknek adtam egy kis árnyékot és fehér keretet. Aztán a másikkal, a kiadványszerkesztőnek is becézett PageMakerral, vagy InDesignnel pedig magukat a doksikat hozzuk létre. Háttérszín, hasábtördelés, úgy képzeljétek el, mint egy újság, prospektus megszerkesztését. De vissza a Photoshopra.

Kedvteléseim

Bezony, többek között a képbuzerálás. Bár messze nem úgy mint a profik akik portréfotózással foglalkoznak, majd a kész felvételeket felturbozzák, retusálják. Én csak kicsiben űzöm az ipart. Arra használom a Photoshopot, amire szükségünk van.  Elsősorban a munkáinkhoz, másodsorban ehhez a bloghoz.  Bár az arányok az utóbbi időben durván eltolódtak a blog javára. Ez azért kár, mert azt jelenti, hogy kevés tennivalóm akadt……. És ezzel a mondattal azt hiszem válaszoltam is a kedves régi ismerősnek, aki 2 év után újra jelentkezett nálam emailban. 🙂 L. ugyanis kedvesen érdeklődött a vállalkozásunk eredményességével kapcsolatosan  és ezt írta: „ Aztán gondoltam, biztosan annyira elfoglalt

A kis Lieblingem: Julian Schieber

Majd elfogom azt is mesélni, hogyan történhet meg az, hogy valaki, akit egyáltalán nem érdekel a foci, sőt idegesítőnek, és végtelen primitív dolognak tartja, egyszercsak kivetkőzzön magából és 180°-os fordulattal focifüggővé váljon, jó? Első kézből valók az információim, magamtól, magamnak. 🙂 A hogyan lettem focifan történetem ismerete nélkül (mondom, majd jön), csapjunk bele a közepébe.  In medias res : imádom a focit! Többször írtam a Nürnberg-i fociklubbról, az 1FCN-ről. Hát igen, velük kezdődött az egész és nagyon úgy tűnik, hogy számomra velük is zárul a labdarúgás. Hozzájuk nőttem. Valami lehet ebben a mondásban hogy: „einmal Clubberer immer Clubberer”, szóval aki

A kis Lieblingem: Julian Schieber

Majd elfogom azt is mesélni, hogyan történhet meg az, hogy valaki, akit egyáltalán nem érdekel a foci, sőt idegesítőnek, és végtelen primitív dolognak tartja, egyszercsak kivetkőzzön magából és 180°-os fordulattal focifüggővé váljon, jó? Első kézből valók az információim, magamtól, magamnak. 🙂 A hogyan lettem focifan történetem ismerete nélkül (mondom, majd jön), csapjunk bele a közepébe.  In medias res : imádom a focit! Többször írtam a Nürnberg-i fociklubbról, az 1FCN-ről. Hát igen, velük kezdődött az egész és nagyon úgy tűnik, hogy számomra velük is zárul a labdarúgás. Hozzájuk nőttem. Valami lehet ebben a mondásban hogy: „einmal Clubberer immer Clubberer”, szóval aki

Kétnyelvűség II.

Most jön a dolog nemszeretem része. Az, amiről nem szívesen beszélünk, amit nem igazán szeretnénk kiteregetni, főleg nem tudomásul venni, de mégis lényeges pont. Ez a gyerekünk és az ő képességei.  Bármennyire is imádjuk és tartjuk a világ legokosabb és legintelligensebb gyerekének, nagy valószínűséggel ő sem tökéletes. A gyerekek sem egyformák, különböző képességekkel áldja meg őket az ég, illetve válnak áldozatai, vagy éppen szerencsés élvezői az örökítő géneknek.  A sok közül most, csak nyelvvel kapcsolatos részt taglalnám. A gyerekek könnyen és teljesen másként tanulnak mint a felnőttek, de az adottságaiknál fogva közöttük is vannak jókora különbségek. Miért, mi felnőttek egyforma sikerrel

Kétnyelvűség

Folytatnám a megkezdett témát,  bár nekem úgy tűnik egyrészt a téma csontig le van rágva, másrészt nem sok embert érdekel. Azt már tudom, hogy a kétnyelvűség, többnyelvűség szempontjából kétféle ember létezik: az egyik teljesen evidensnek tartja a többnyelvű családok csemetéinek több nyelven történő nevelését és a másik ….. hát ő is. A egyetlen különbség a kivitelezés sikerében jelentkezik. Az egyiknek korona kerül a végén a fejére és attól kezdve az egészet a világ legtermészetesebb dolgaként (mert végül is az lenne) interpretálja, míg a másik becsődöl a kölökkel és elkezdi keresni a miértekre a választ.  A legrosszabb ami történhet az, ha