Embermesék

RadioWien

Rádióilag, pontosabban zeneileg Nürnbergben sem vagyok elkényeztetve. Olyanok mint máshol. Mindig ugyanaz. Az enerdzsis (HitRadio N1 és a többi) adók a fiam korosztályának nyomatják a tucctuccot, amiben nem is maga a zene a legrosszabb, hanem az, hogy félóránként ismétlik. Nem vagyok hajlandó bekapcsolni. Az idősebb korosztályt megcélzó adók aztán tényleg minősíthetlenek. És az Abba Waterlooja még nem a legrosszabb szám. Már sokszor emeltem lövésre a nemlétező revolverem…. Sajnálom és tényleg nem értem. Miért nem lehet mást is lejátszani, miért muszáj éveken keresztül mindig ugyanazt a szart leadni, kinek jó ez? Léteznek zenét szerető és ismerő emberkék, miért nem lehet őket

Zenék amiket (sajnos) nem ismerünk

Egy korábbi, a zenével kapcsolatos komment kapcsán indult el a vezérhangyám. Tényleg, mi lesz a zenékkel? Sőt! Mi van a zenékkel? A zenei rádióktól sokszor csömöröm van, borzalmasan egysíkúak, ugyanazt a szart nyomják óránként. Miért kéne (tényleg csak kéne, én elkapcsolok, kikapcsolok, engem nem kötnek egy adóhoz se) ugyanazokat a zenéket hallgatnom heti százezerszer, ugyanattól az előadótól, ugyanazt a nótát? Nem akarom! Esetleg maga a szám nem idegesítene annyira, ha csak ókor-ókor játszanák, de napi rendszerességgel neeeee! Ráadásul úgy emlékszem, régen a lemezeken tizenvalahány nóta is szerepelt. Jobbak, gyengébbek, a lényeg, hogy több. Nem értem, a mai CD-ken csak 1