Ittenem, de sok félresikerült nótát kellett már végigszenvednem az elmúlt hetekben, amiket a foci-EB lázában hoztak össze zenekarok. A szörnyűtől az iszonyatig, minden megvolt. Az eddigi egyetlen nemhogy tűrhető, de csúcsszuper szám továbbra is Campinóék dala, a Tage wie diese, ahogy már ajánlottam. Nochmal: Die Toten Hosen Aztán az előbb rábukkantam egy újságcikkre, amelyben egy stuttgarti tanárról, név szerint Nikolaus Reiff-ről írnak. A tanár bácsinak a híres Beatles dal, az All you need is love -ról ugrott be, hogy az angol kifejezés „love” és a németek Bundestrainerének a neve: Löw, a kiejtésükben hasonlóak. A „láv” és a „Löv” nincs messze
Szerző: Andi
Falco ismét
Nem elfeledni! Az eredeti nevét se! Johann Hölzel, alias Falco nagy művész volt. Véleményem szerint zenéjével vastagon megelőzte a korát. Egy jó kis „Falcós” szám, ami talán kevésbé ismert. America
A Bayern-Chelsea meccs kapcsán (Bayern fanok inkább ne olvassanak bele!)
Focirajongók biztosan tudják, a többieket meg úgysem érdekli, de azért leírom: a Bajnokok Ligájának döntő meccsét játszotta otthon („Daheim”) a Bayern München a londoni Chelsea ellen. (Az, hogy hogyan sikerült az antifocit játszó Chelseanek eljutni a döntőig az, sokaknak rejtély.) A meccs kb. úgy nézett ki, ahogy előre mindenki gondolta. A Bauerék lefocizták a londoniakat. Csak azt a fránya gólt nem bííírták belőni, ami nélkül meg ugyebár nem lehet meccset nyerni! A Bayern helyett győzött a Chelsea, megablamázs a bajor szupermancsaftnak. A sportgézában megjelent cikkben összefoglalják a fontos információkat én ezzel most nem müttyögnék. Valljuk be, a Bayernt sokan utálják!
A családi pótlék esete a Noszty Ferivel
A magyarországi ügyintézés témaköréhez tartozik ugyan, de ez kivételesen nem saját történet. Egy ismerősömmel (akinek legyen a neve mondjuk Noszty Feri) történik pontosan a napokban. Helyszín: Magyarország. Főszereplő: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, lánykori nevén: TB Noszty Feri Németországban dolgozik, felesége és két kiskorú gyermeke Magyarországon él. Feri megigényelte a német családi pótlékot. Az elejétől kezdve lebeszéltem róla, mivel nem teljesül az összes feltétel, nála nevezetesen hiányzik a német lakcím. Hiába, hajthatatlan volt, abban bízott, majd csak megoldódik, esetleg az ügyintéző nem fogja észrevenni annak a hiányát. (Mások okulására azért hozzátenném, hogy Németországban Einwohneramtnak hívják nagyobb településeken a népességnyilvántartót, és a
Ügyintézés Magyarországon: útlevél és lakcím 2.
Folytatva a magyarországi ügyintézéseink sorát, következzen most egy gyöngyszem. A helyszín: népességnyilvántartási osztály A győri okmányiroda káoszában, az embertömeg összevisszaságában, háromszori sorbanállás után „máris” sikerült beadnom az útlevéligénylésemet, a lakcimkártya módosításával egyetemben. A történet itt olvasható: Ügyintézés Magyarországon 1 Az útlevelemet érvénytelenítették, a személyi igazolványomat elvették. Mindenféle létezést bizonyító okirat nélkül maradtam a világban. (De ez akkor még nem tudatosult bennem, mivel a jelentőségére csak pár órával később derült fény az OTP-nél. Na, akkor kezdtem szentségelni.)Már csak a címeket kellett elintéznünk: A címváltozással kapcsolatosan az önkormányzat egy másik osztályára kellett beballagnunk, ahova természetesen nem lehetett egyből bejutni, a folyosón kellett
A számítógép is ember!
A miénk is az. Jelenleg beteg ember. De már a javulás útján. Azt már tudjuk, hogy egy ventillátora nyekk. Ki kéne cserélni. A képen látható, hogy a hűtését a CPU-nak (a fiamtól tudom, hogy létezik ilyen, ő az agya a gépnek és milllen fontos! 🙂 már megoldottuk a hajszárítóval. Az adatokat átmentettük a hamarjában vásárolt externe Festplattéra (magyarul külső adattároló?), de valahogy nem vagyunk tovább. (csak, hogy érzékeltessem mennyire hülék vagyunk a hardwerhez: a párom nézett egy ilyet a szakáruházban, az állt rajta 1 terrabájt. Mivel nem tudta (ahogy persze én se), hogy ez sok, vagy kevés, inkább vett egy
Továbbra is töretlenül, minden logikának ellentmondva
Akkor is. Várom a csodát. Nem bírom se elfogadni, se tudomásul venni ezt az egész mindenséget ami az anyuval történik, bár mindig mindenkinek azt állítom, hogy tisztában vagyok vele. Igen, szemem van, talán értelmem is, de könyörgöm, hogy a fenébe lehetne ezt tényleg elfogadni? Tarthatnak akármekkora érthetetlen hülyének, hiszek a csodákban. A legkisebb pozitív változás az állapotában felvillanyoz ….. és ettől legalább aludni tudok. Bár nem tudunk már beszélgetni, nincsenek szavak. Elfújta őket a szél, felőrölte őket a szenvedés, a kín, a kór. Nincs hozzájuk ereje. Az én Anyukám olyan helyzetben és állapotban van, amitől világéletében írtózott, félt. Ahogy mi
Ügyintézés Magyarországon: útlevél és lakcím
A két fincsi téma. Németországi és osztrákiai tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy ebben a két országban a hivatalos ügyek intézése egyszerű … többnyire, de Magyarországon ugyanez akár napokba is kerülhet, fel kell rá készülni. Na most így jártam én is. Csak én nem készültem fel rá. Az okmányirodában Augusztus volt, kimondhatatlan forróság, strandra való idő, nem pedig útlevélhosszabbításra. Sajnos nem voltam egyedül az ötlettel, mások is ezt a napot találták alkalmasnak az önkínzáshoz. (Megjegyezném, hogy a győri ETO-Parkban is létezik egy okmányiroda, ami a tumultust hivatott csökkenteni, de ezt lehet ki kell érdemelni, ugyanis ekkortájt nyáron, természetesen ez a hivatal is
Egy kedvenc (akkor is, ha csak részben értem :-) )
Vorarlbergre azt szoktuk mondani itthon, hogy az már nem is Öszterrájk, az már kérem Svájc. 🙂 Az osztrák nyelv számos dialektusa közül, pontosan a vorarlbergi az, amit még Apus se ért. Az már tényleg „külföld”. Fiatal srácok hozták össze pár évvel ezelőtt ezt a szenzációs számot, hát elsőre, meg hatodikra is egy rejtély volt a szövege. A youtubon megtalálható a nóta fonetikus szövege is, de még így se kispálya a szöveg értelmezése. A többször felcsendülő és roppant fülbemászó részben, „vedán”-nak értettem a refrén egy kifejezését, de most már tudom, hogy ez nem más, mint „weh getan”. „d’Füaß hend mr weh
650 km-re a valóságtól
Nem is tudom mi a nehezebb. Ott lenni az Anyunál és látni, megélni a kíméletlen valóságot, vagy sokszáz kilométer messzeségből belehülyülni a tehetetlenségbe. A győri napok nekem talán a reggelig végeztéig nyugalmasak, bár ezzel már nem állítottam valóságosat, ugyanis az éjszakák borzalmasak. Az alvás minimális, az éjszaka közepén már ébreszt az Anyuval összekötő láthatatlan köldökzsinór nálam maradt része és elkezdi kergetni a fejemben a gondolatokat. Nincsenek sokáig egyedül, érkeznek hozzájuk persze a test reagálásai, válaszai. Végtelen nyugtalanság, izzadás, rossz közérzet, idegesség, idegesség. Többfelé szeretnék szakadni, de nem lehet. Egyrészt szeretném nyugodtan, fegyelmezetten elfogadóan kezelni a kialakult helyzetet, belátva, hogy sok