Végre újra sikerült!! Ismét elcsesztem egy süteményt! Ez az újabb akció ismételten megerősítette, nekem tényleg teljesen felesleges próbálkoznom a konyhában. Bizonyára profik egyből rájönnének hol a hiba a receptben, de én nem! És ez választ el minket. Örökre. 🙂 Én betartom kérem a leírt útmutatót, nem improvizálok (nem is tudnék), nem helyettesítem be a hozzávalókat más, szerintem jobban passzoló anyagokkal, követem a receptet az ujjammal is, mint a szentírást. A vége viszont mindig más mint a receptben. Ott lehet szelni is! Az enyémet csak kanalazni. Ha egyáltalán eljutok addig! 🙂 A képen szereplő sütit megkívántuk családilag. Főleg a fiatalember, aki
Hónap: 2011. január
A magyar sajtószabadságért
Egyáltalán nem politizálok. Vitatkozni sincs kedvem róla, írni meg pláne nem! Hiszem, hogy mindenki másként látja a problémákat, ahogy azok megoldását is, de most történt valami, ami miatt kivételt teszek: ez pedig a médiatörvény. Orbán Viktor és társasága „csendrendeletével” kapcsolatosan mélységesen felháborodtam. Külföldön élő magyarként speciális a helyzetem a hazámról érkező hírekkel kapcsolatosan, ugyanis a német családomnak, az itteni ismerősöknek, barátoknak én nemcsak az „Andrea” vagyok, hanem „egy magyar”, aki a szemükben ezt az idegen kultúrát az ottani embereket képviseli. Velem azonosítják a gulyást, Puskás Öcsit, a Balatont, a gyönyörü Budapestet és Piroschkát, a jobbikról megjelent híreket és most már Orbán
Az anyanyelvem és az anyu nyelve
Igen, ez a mondat származhat a kisfiamtól is. Sajnos. A közös nyelvünk az, ami minket elválaszt. Szomorúan tapasztalom nap mint nap és nem értem az egészet. Hogyan épülhet le valakinek ennyire a nyelvtudása, főleg így, hogy a gyerek egyáltalán nem lükepék?! A német nyelvet teljes mélységében, magasságában, és egyéb átjárható dimenzióiban hibátlanul a magáévá tette, már az általános első osztályában feltűnt a fogalmazása és a szókincse a tankéremnek is. Választékosan, kicsit talán túl felnőttesen fogalmaz, de higyjétek el, isteni a humora! 🙂 A magyar nyelvvel viszont hadilábon áll, egyszerűen nem értem. Arra már rájöttem, hogy nem szabad olyan szavakkal bombáznom,
Múzeumi híradó 2/6
A kommunizmus szelleme kísért persze itt is: A „család” szerint néha túl sokáig időztem egy-egy résznél, ilyenkor várniuk kellett egy csöppet :))) …mert inkább ők várjanak, mintsem én maradjak le egy szebb darabról!Egymás mellé montíroztam a régi NDK és az NSZK vasúti hölgydolgozóinak bájos egyenruháját.Na, lehet találgatni, melyik-melyik?Kosztüm, vagy otthonka? 🙂 Aztán elértük a highlightot! A kommunikációs kiállítás egy új részét, a stúdiót. A 2-es kamera A hírolvasó kolléga és műsorvezető kolléganője A gyártásvezető-rendező és felvételek az adásokból(ARD és Franken TV) Az elkészült csodás felvételeket fészbúkos ismerőseimmel már korábban is megosztottam,
Múzeumi híradó 1/6
Valamiért szeretjük a múzeumokat. Hála isten a gyerekecske is. Ha választhat, ahogy a múlt szomorú vasárnap például megtehette, inkább a múzeumot javasolta mozi helyett. Hogy mitől volt a múlt vasárnap szomorú? Attól, hogy a téliszünet utolsó napja volt. Magán viselte az utolsó szünidei nap terhét. Hétfőtől újra kezdődött az iskola, igazán nem volt mindegy milyenre sikerül a búcsú. A nürnbergi közlekedési múzeumot, alias DB Museumot (ahol a „DB” a Deutsche Bahn-t, azaz a német vasútat jelenti) korábban gyakrabban látogattuk, érdekes kis hely. Ùgy döntöttünk, újra megnézzük. Nagyon-nagyon nagy bánatomra elfelejtettem magammal vinni a kamerámat, így jobb híján a
Csomag Magyarországról
Az anyutól. Az ilyen csomagok felbontása előtt azért mindig van egy kis izgalom, kiváncsian várjuk mit sikerült az anyunak újra küldenie. Nem, nem a megbeszélt és megrendelt cuccok miatt izgulunk, hanem az improvizatív részek miatt. 🙂 Ebben felülmúlhatatlan. Tudjuk, hogy jót akar, de tényleg néha a küldemények láttán a röhögéstől (jobbik eset) és a megdöbbenéstől nem tudunk megmozdulni. Èvek óta folyik közöttünk a csata és a meggyőzés arról, mi az amire feltétlen szükségünk lehet. Az anyu még mindig úgy gondolja, hogy ebben a szegény Németországban nem jutunk hozzá se fokhagymához, se paradicsomhoz és ungarische paprikához. Hát küld. Nem egyet-kettőt, hanem
Megihletve a régi Győr által – Jobbrabalra
Köszönet „Régi Győrnek” az ötletéért, aki a Facebookon ezzel a névvel egy szenzációs csoportot indított. Válogatott felvételeket ad közre Győrről, a kedvenc városomról. Majd mind fekete-fehér (1930-1970 között készültek), és a látvány rajtuk sokszor szívbemarkoló. Régi emlékek, utcák, terek, járművek, egykoron élt emberek, valamint már általunk se nagyon ismert épületek. Helyszínek, házak, amiket az idő és a történelem már rég elfújt. Egyfajta időutazás, a kedvesebbik fajtából. Győr volt és marad a Városom. A legkedvencebb kedvenc. A kötődésemet ehhez a helyhez már nem lehetne eltépni se szép szóval, se erőszakkal. Nem is akarom, de higyjétek el, ha akarnám se menne, a
Absage, avagy a várva nem várt elutasítás
Az elutasító levelekből álló gyűjteményem legnagyobb becsben tartott darabja az egyik nürnbergi munkaerőközvetítőtől érkezett. A pályázat kelte és a válasz között eltelt egy kis idő. 🙂 Egy teljes év nem, de a különböző évszámok akkor is nagyon viccesen virítanak a levélen, főleg, hogy egy álláshirdetéssel kapcsolatos válaszról van szó. 🙂2007.szeptember 13-tól, 2008.január 15-ig tartott a kiértékelése fickónak, közel 4 hónapra volt szüksége arra, hogy rájöjjön miért nem vagyok alkalmas a kiírt munkára. :)))Azt írja, hogy mégiscsak kiderült a meghirdetett tevéknységről, hogy az csak teljes munkaidőben realizálható, és mivel én elsősorban részmunkaidős tevékenységet keresek, ezért szeretettel visszaküldi a pályázati anyagomat és
Absage, avagy a várva nem várt elutasítás
Az elutasító levelekből álló gyűjteményem legnagyobb becsben tartott darabja az egyik nürnbergi munkaerőközvetítőtől érkezett. A pályázat kelte és a válasz között eltelt egy kis idő. 🙂 Egy teljes év nem, de a különböző évszámok akkor is nagyon viccesen virítanak a levélen, főleg, hogy egy álláshirdetéssel kapcsolatos válaszról van szó. 🙂2007.szeptember 13-tól, 2008.január 15-ig tartott a kiértékelése fickónak, közel 4 hónapra volt szüksége arra, hogy rájöjjön miért nem vagyok alkalmas a kiírt munkára. :)))Azt írja, hogy mégiscsak kiderült a meghirdetett tevéknységről, hogy az csak teljes munkaidőben realizálható, és mivel én elsősorban részmunkaidős tevékenységet keresek, ezért szeretettel visszaküldi a pályázati anyagomat és