Embermesék

Anyáknapja – Muttertag

Németországban majd a jövő hétvégén lesz, de én magyar vagyok, szóval ha egy mód van rá, akkor én szeretném ma ünnepelni. :)) Kisfiamnak szóltam:
„Gyere, felhívjuk a Nammmmamát és a Dédikét anyáknapja alkalmából.”
„Nem a jövő héten lesz?” – kérdezte Muci
„De. Itt. De nem Magyarországon. Ott mindig május első vasárnapján van.” – válaszoltam
„Ah sooo!” – nevetett és elviharzott
Majd visszatért és magyarul (jól van, nem teljesen 100 %-osan, de akkor is magyarul) anyunapra minden jót kívánt! :))) Istenem drága kis mucikám, azt hitte, a Muttertag magyarul Anyunap.
Kaptam ajándékot is tőle, megpróbált magyarul leírni egy mondatot ….annyira imádom, egy talpig kis érző lélek ez a gyerek a születése óta.

Liebe Anyu, binden yót a Anyunappan! :)))

6 thoughts on “Anyáknapja – Muttertag

  1. Ez nagyon szèp, ahogy illik el is futottàk a szemeim a kònnyek..
    Mivelhogy èn is mùlt hèten kòszòntòttem meg anyumat elòlegben..azt tudod, mièrt.
    Legalàbb anyum megmaradt, egyelòre.

    Andrèra meg nagyon bùszke lehetsz!

  2. De aranyos… 🙂 ismerem az ilyen „magyart” a fiaimtol es az unokaimtol 🙂 egyszer, amikor kitettem a fiam ilyen magyaros levelet, valami örült azt irta, hogy nem szegyelem magam, hogy a fiam nem tudja rendesen az anyanyelvet… szerencsetlen összetevesztette az anyanyelvet az anyja nyelvevel 🙂 mitöl lett volna a fiamnak a magyar anyanyelve? mert az anyja magyar?
    Örülni kell, ha a gyereknek van kedve es türelme az anyja nyelvet gyakorolni 🙂

    1. 🙂 Az „anyja nyelve”, ez bizony nagyon találó! És bizony-bizony nehéz ezeket a nyelvi mizériákat kivülállókkal elfogadtatni. Olyanok, aki egy kicsit se érintettek, azok ugyis csak a „márpedig a gyerek annyi nyelven beszél, ahány nyelven a családban szólnak hozzá” mondatot ismételgetik.
      Az, hogy a gyerekem nem beszél túlzottan jól magyarul, az nekem elég bánat. De ez van.

  3. De aranyos… 🙂 ismerem az ilyen „magyart” a fiaimtol es az unokaimtol 🙂 egyszer, amikor kitettem a fiam ilyen magyaros levelet, valami örült azt irta, hogy nem szegyelem magam, hogy a fiam nem tudja rendesen az anyanyelvet… szerencsetlen összetevesztette az anyanyelvet az anyja nyelvevel 🙂 mitöl lett volna a fiamnak a magyar anyanyelve? mert az anyja magyar?
    Örülni kell, ha a gyereknek van kedve es türelme az anyja nyelvet gyakorolni 🙂

    1. 🙂 Az „anyja nyelve”, ez bizony nagyon találó! És bizony-bizony nehéz ezeket a nyelvi mizériákat kivülállókkal elfogadtatni. Olyanok, aki egy kicsit se érintettek, azok ugyis csak a „márpedig a gyerek annyi nyelven beszél, ahány nyelven a családban szólnak hozzá” mondatot ismételgetik.
      Az, hogy a gyerekem nem beszél túlzottan jól magyarul, az nekem elég bánat. De ez van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .