Végre itt a szezonja ennek a fantasztikus zöldségnek. Magyarországon még nem ismertem, itt Nürnbergben kezdtem el úgy igazán kóstolgatni. A legelején még semmiképpen nem tartottam a zöldségek királynőjének, úgy találtam nagy a hűhó körülötte és baromi drága. Aztán pár éve beleszerettem. Az idei Corona-vírus miatti kényszerszabadságom, illetve a helyi lakhelyelhagyási korlátozások miatt, szinte minden nap ugyanazt a 7-8 km-es túrát jártuk le, ami gyönyörű és részben az egyik itteni spárgaföld mellett vezet. Hetekről-hetekre figyeltük a terület „mozgását”, a spárga életre kelését. Annyiszor jártunk arra, olyan sokszor beszéltünk a spárgáról, hogy nem volt visszaút. Ennem kellett belőle. Korábban csak étteremben ettünk
Hónap: 2020. május
Emberek, sorsok 1. – Gustav Klimt
Az a határtalan kíváncsiság, ami egy jó ideje már rányomja bélyegét a jelenkori énemre, ami jellemez azzal a mindent tudni és megismerni szeretnékkel, nem volt mindig az enyém. Mikortól kezdett el ilyen rettenetesen érdekelni a világ a saját kis világomon túl? Nem tudom. Talán 10-15 éve. Információk, amikre régebben még csak legyinteni is lusta voltam, hirtelen elkezdtek érdekelni, felvillanyozni. Talán tényleg csak ennyi történt, hogy én is nagy nehezen, de mégis csak felnőttem és lehiggadtam? Sajnálom, hogy nem korábban történt ez a fajta eszmélésem, gazdagabb lennék élményekkel, tudással. Régen nem érdekeltek a festmények, a történelem se túlzottan. Nagyon is a