Embermesék

Viharfelhők gyülekeztek

Nem szeretnék ilyenekről a nyalvánosság előtt beszélni, de vannak gondjaim, nem is kevés. Számuk már meghaladta az elviselhetőt, nyögök is rendesen a társaságuk miatt. Amikor úgy rendesen elöntenek a problémák egy kicsit mindig megtorpanok, rendszerint el szokott állni a szavam, megáll a lendületem.  Hát most is ilyen napokat élek ……. A holnapi egy fontos nap lesz, sok múlik rajta, hát schau mal! Szorítok. A jelenlegi hangulatomat jól tükrözi ez a kép:   aboutpixel.de Das Jahr der Stille @ streusel

Viharfelhők gyülekeztek

Nem szeretnék ilyenekről a nyalvánosság előtt beszélni, de vannak gondjaim, nem is kevés. Számuk már meghaladta az elviselhetőt, nyögök is rendesen a társaságuk miatt. Amikor úgy rendesen elöntenek a problémák egy kicsit mindig megtorpanok, rendszerint el szokott állni a szavam, megáll a lendületem.  Hát most is ilyen napokat élek ……. A holnapi egy fontos nap lesz, sok múlik rajta, hát schau mal! Szorítok. A jelenlegi hangulatomat jól tükrözi ez a kép:   aboutpixel.de Das Jahr der Stille @ streusel

Egy érettségi találkozó margójára

Ez volt a 35 éves és nem tudtam jelen lenni. Bántott egy kicsit. Részletek a találkozó alkalmából született levelemből: Egyrészt állati szomorú vagyok, hogy ismét nem tudok köztetek lenni, de nem fogjátok elhinni, most hogy ezt a levelet írom, egyfolytában vigyorgok. Vigyorgok, mert emlékezem, és csak jó dolgok jutnak az eszembe.  Látom Zsuzsa (S.) rosszalló, de mindezek ellenére már-már nevetõ arcát, ahogy a padban hozzám hátrafordulva egy újabb vonalzóját adja nekem kölcsönbe, és a hangjában egy hangyányi rosszallással de sokkal több együttérzéssel utal arra, hogy ez már a 32. vonalzó ebben a tanévben …….  Aztán lassan végigmegyek a padsorokon és

A német-magyar kérdés :)

Már a szomszédok poszt  kapcsán érintettem a témát (hogy mi magyarok és németek sok mindenben eltérőek vagyunk), de aztán a történetben egy szót se szóltam róla.  :))) Tipikus én. Elfelejtem a végére mit is akartam írni. Márpedig vannak különbségek. Zavaróak, kevésbé zavaróak, ez attól függ, melyik lábbal keltem fel. 🙂Éppen most, a mai újságban találtam egy számomra tipikus német példát. A lakás/ház helyiségeinek kívánatos hőmérsékletei és természetesen a hozzá tartozó százalékos táblicskuval, a hol mennyit takarítunk meggel.Megőrülök a 16 fokos hálószobáktól, nekem ne mondja senki, hogy ebben a hőmérsékletben élvezet a lefagyott orral történő olvasás. Ha 10 percre kidugnám a

A német-magyar kérdés :)

Már a szomszédok poszt  kapcsán érintettem a témát (hogy mi magyarok és németek sok mindenben eltérőek vagyunk), de aztán a történetben egy szót se szóltam róla.  :))) Tipikus én. Elfelejtem a végére mit is akartam írni. Márpedig vannak különbségek. Zavaróak, kevésbé zavaróak, ez attól függ, melyik lábbal keltem fel. 🙂Éppen most, a mai újságban találtam egy számomra tipikus német példát. A lakás/ház helyiségeinek kívánatos hőmérsékletei és természetesen a hozzá tartozó százalékos táblicskuval, a hol mennyit takarítunk meggel.Megőrülök a 16 fokos hálószobáktól, nekem ne mondja senki, hogy ebben a hőmérsékletben élvezet a lefagyott orral történő olvasás. Ha 10 percre kidugnám a

Daisy a hóvihar

Már 2 napja rémisztgetik a rádiósok a népet a közelgő napok kemény havazásával. Nem éltem át háborúkat, se természeti katasztrófákat, de az óránkénti felhívásoknak köszönhetően lassan már ezeket is el tudom képzelni. „Még ma szerezzenek be mindent a hétvégére, mert lehet, hogy később lehetetlen lesz!”  Kezdtem megijedni és enyhén ideges lenni a rémhírektől. Rosszabb mint a röfinátha! 🙂Pénteken 11.00 órakor kellett volna érkeznie Miss Daisynek, de valami gondja lehetett a határon, mert ezidáig nyoma sincs.A kisfiam aggódó arccal kérdezte csütörtökön, hogy akkor most mi lesz? Holnap suli és ha beindul az extrém havazás akkor az is megtörténhet, hogy az iskolában

A blogom külseje…

…avagy nekem is ugrál a szemem! Ugrál az állandó változtatástól, de sajnos megtörtént az amire nem igazán vágytam: sikerült eltüntetnem a blogom sablonját. Azóta pedig csak keresek, keresek, keresek, próbálok rátalálni egy újra ami tetszik. Tetszikes volt már pár, de sajnos azok nem igazán müködtek. Elnézést elöre is, de el tudom képzelni, hogy még párszor meg fog változni a sablon.

Karácsony … még egy bejegyzés és a téma be van fejezve! :)

A kisfiam tegnap óta felállította az internetezés világcsúcsát …….. Ebböl persze nem lesz rendszer, de egyelöre minden meg van engedve, hiszen karácsony van vagy mifene?!?! Meg tudom érteni az örömét, emlékszem milyen volt gyereknek lenni. 🙂 Különben annyira boldog, tegnap se tudott 23-óra elött elaludni az izgatottságtól. Ez pedig a „tettes”. Ahogy a frankok mondják : „Däder” (ez a Täter akar lenni hochdeutschilag) 

A családom és én :)

Izlésünkben vannak ugyan kedvező átfedések, de vannak olyan pontok is amitől a hajunk kiegyenesedik. Itt van mindjárt a zene. Apus nem ismerte Bobby Solot.Erre lejátszottam  neki 1 számot. Már az elején elkezdte rázni a fejét, majd a végén közölte, hogy most már érti, miért maradt ez a Bobby szóló.  🙂 Ilyen zenével nem is csoda.

Hiányzásaim

Tudom, tudom,  nagyon le vagyok maradva a beszámolókkal. A kisfiam is ezzel idegesít nap mint nap.„Anyu, utojára november 15-én írtál a blogodba, nem gondolod, hogy egy kicsit régen volt??”„Jösszasz anyu, Robert Enkéről írtál utoljára ?????? Mikor volt az??”Mentségemre fel tudnék hozni sok mindent, de nem akarok untatni senkit sem, magamat se. 🙂A legeslegfontosabb, ami leginkább kikívánkozik belőlem, az  a Schäffer Erzsébettel való találkozásom/tunk (a la femili oll tugedör), de ehhez időre volt szükségem, ugyanis nagyon mélyen érintett. Nem akartam elrontani a beszámolót túllihegéssel, vagy összevisszasággal.Várnom kellett, amíg az egész bennem leüllepedik és szavakat ölt. Már közel járok hozzá. 🙂