Embermesék

Nézzenek oda, a frankok lenyúlták Szent Erzsébetet!

A Frank Svájcban, azon belül Pottensteinben az elmúlt 15 év alatt már többször jártunk, de még soha nem jutottunk fel a várba. Nem, mert elég volt mindig Pottenstein környéke, ami varázslatos! Cseppkőbarlang, tavak, hatalmas sziklák, erdők, hegyek, minden adva van a feltöltődéshez, az aktív pihenéshez. És persze az isteni sörök!
Az elmúlt hétvégén egy pottenstein környéki10 km-es gyalogtúrát terveztünk, de a programunk időileg másképpen alakult. De ragaszkodtunk az eredeti célhoz, Pottensteinbe megyünk, ha törik, ha szakad. Túra helyett menjünk fel a várba, ott még úgysem jártunk.

Ahogy kapaszkodtunk fel a hegyre, már feltűnt az első Erzsébetes tábla: Elisabethweg zur Burg/ Erzsébet – út a várhoz
Ki lehet ez az Erzsi? Sissi(nk) biztosan nem, erre ő nem járt. Felérve a várhoz, a gyönyörű kilátás mellett egy újabb tábla. Megint csak ez az Erzsébet. Itt már szentként. E. a párom már vigyorgott, mert a táblán ő egyből kiszúrta az ungarische Prinzessin / magyar hercegnő szöveget. Nekem tudnom kell: ki volt ez az Erzsébet? Ki volt ez a Szent Erzsébet?

Aztán bent, a régi pajtában rendezett kiállításon (majdnem*) minden világos lett. Ez a magyar hercegnő nem más, mint Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András király és merániai Gertrúd lánya. (Gertrúdisra a Bánk Bánból emlékezhettek)
(A *majdnem világos azt jelenti, hogy itthon még sokat kellett keresgélnem az interneten Szent Erzsébetről, mert őszintén megmondom, semmit nem tudtam róla, egyáltalán nem emlékeztem a régebben tanultakra. És minderre a kiállítás információi ébresztettek.)

Mindaz amit szombat óta erről az Erzsébetről elolvastam megfogott. Ha történelemből tanulok róla nem érint meg túlzottan, de most ebben a különleges helyzetben, hogy ott állok egy Németországban neki szentelt kiállításon, így rendkívüli módon kíváncsivá tett. Egy szentté avatáson is csak …… de az övét most megértettem. Nagyszerűnek találom a tetteit, az önfeláldozó életét, ami nagyon rövid volt.

Röviden az életrajzáról:

1207. július 7-én született Sárospatakon. (A történészek egy része bizonytalan ebben, Pozsonyt jelölik meg a születése helyéül. De ha a Pottensteiniek azt írták a táblákra, hogy Sárospatak, akkor az úgy is van. A frankok mindent tudnak! Ha-ha-ha.)  Erzsébet szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak.

Jegyesség
4 éves korában került Türingiába jegyesének, Lajosnak (igazándiból annak öccse lett volna a völegény, de ő meghalt, Lajos került sorra) az udvarába, hogy ott nevelkedjen tovább, megismerhesse az új nyelvet, szokásokat. Hatalmas kísérettel, és kincstárnyi hozománnyal érkezett. Rendkívül gazdag kis 4 éves volt.

Házasság
14 éves korában (abban az időben ez teljesen megszokott volt) házasodott és boldog házasságban élt drága jó Lajosával. Ez a nagy és kölcsönös szerelem, már kevésbé volt megszokott az akkori világban. Három gyermekük született, 6 évet éltek ebben a nagy-nagy szerelemben.

Vallásosság, jótékonyság
Erzsébet rettenetesen vallásos volt, végtelenül szerette az Istent, ahogy a férjét is. Neki sikerült egyensúlyban tartani ezt a két imádatot.
Erzsébet már gyerekkora óta kitűnt a jóságával, másokat szigorúan egyenlőnek tekintő magatartásával. Ezzel azért nem volt mindenkinek szimpatikus, főleg anyósa és annak családja nézte rossz szemmel az adakozását. Féltek attól, hogy még a végén mindenüket megosztja a szegényekkel, rászorulókkal. Márpedig Erzsébet fáradhatatlanul jótékonykodott. Befogadta a koldusokat, földönfutókat, ápolta a betegeket.

Vesszőfutás, elűzetés
6 boldog évük után Lajos egy keresztes háborúba menet elhunyt egy betegségben, a harmadik közös gyermeküket már nem is láthatta. Innentől kezdődött Erzsébet vesszőfutása. Anyósa, a sógora megfosztották mindenétől és elűzték az udvarból. Erzsébet sokfelé járt, vitte magával a gyermekeit. Csodás események, gyógyulások gazdagították a nevét. Fájdalmasan korán, 24 éves korában halt meg, valószínűleg a másoknak tett szolgálat, ápolás, segítség miatti kimerültség következtében. Nem kímélte magát. Halála után pár évvel nyilvánították szentté. A felravatolozott teteme napokkal később is csak kellemes illatot árasztott, nem az enyészet bűzét. Az emberek a halotti lepeljéből, a testéből (inkább nem írom le ….) vágtak le darabokat és vittek el magukkal. Erzsébet életéről nagyon szép írásokat találtam, szívből ajánlom őket. Érdekes és fontos információk, tényleg olvassátok el őket!

A másik a “Cultura” oldalról: http://cultura.hu/aktualis/szent-erzsebet-legendaja/

Szent Erzsébet legendája

Pottenstein

Persze a magyar összefoglalások nem terjedhetnek ki minden icipici részletre, ezért kiegészíteném ezzel a pottensteini élménnyel. Erzsébet oda ment, ahol szükség volt rá, illetve ahol menedéket talált. Egy ilyen menedék volt a Pottenstein-i vár is, ahova a férje halála után nagybátyja, Eckbert bambergi püspök meghívására érkezett 1228-ban.

Pottensteinben bárhova megyek Erzsébettel találkozom. Bocsánat, Szent Erzsébettel. Vagyis Türingiai Szent Erzsébettel. Az egyik, a nevéhez fűződő csoda, a rózsák-legendája szoborba öntve áll az egyik utcán (mögötte a távolban egy 1.FCN zászló, amit mi nagyon-nagyon jó jelnek vettünk! Ha Erzsébet is úgy akarja, a Nürnberg felkerül a Bundesligába!) ) A kiállítás, Erzsébet szobája….stb. Isten bizony azt hittük, a magyar hercegnő Pottensteinbe költözött és az összes jótéteménye, csoda mind-mind itt történt ebben a pici frank városkában. Erzsébet marketingja szenzációsan jó.

Aztán a párom a kiállítás egyik táblájánál felnyerített. Nevetve újságolta. Tudod meddig volt itt Erzsike? Talán még négy hétig se! Látszik, hogy Pottensteinnek nem volt híresebb, érdekesebb vendége, erre az Erzsébetre alapoztak mindent. De ez akkor is fantasztikusan jó, hiszen egy csepp történelem és még egy csepp magyar vonatkozás. Köszönöm a pottensteinieknek a kiállítást, Szent Erzsébet legendájának ápolását, ha ők nincsenek, én biztosan nem találkozom a történetével.

Pottensteinben, ebben a kicsit frank városkában már két magyar Prinzessin járt:  Erzsike 1228-ban és S. Andrea (én) 2018-ban. Az én tábláimat még nem készítik, de remélem fogják!
Menjetek el Pottensteinbe, érdemes!

Képek a városról, a várról, a várból és egy németnyelvű dokumentumfilm Szent Erzsébetről.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .