Embermesék

Munkáim

Az alaprajzok tisztogatásáról egy pár szó. Hogy mit szórakozok én ilyenekkel?!? :)))) Hát nem is tudom, talán azért, mert az a mániám, hogy a kezünkből kikerült összes munkának szépen kell kinéznie. Egyszerűen herótom van az összes trehány ingatlanos „szak”embertől, akik még a szakma alapjait se ismerik, az ingatlanokról szóló ismertetőket egyszerűen csak összehányják. A legalapvetőbb dolgok egy ingatlan tekintetében a helyszínrajz (hogy hun van), lakásnál, háznál plusszban az alaprajz (millen a beosztása) és fotók. De jók. 🙂 A hajam kiegyenesedik a rötyikről és a redvás pincékről készített képektől. Sokszor csodáltam meg lakásokról készített csendéleteket, amelyeken az összes minden látható: kopott

Müttyögéseim

Mások makraméznak, festenek, akármiznek, én tervrajzok sminkelésével töltöm az időmet. És imádom!Itt egy nagyon hama-hama (hudri-vudri) munkám, amire csak nekünk volt szükségünk, szóval nem volt lényeges az összes árnyék és tisztázó varrás. :)) Egy iroda alaprajza, ami ölég randa és viseltes. Egy kicsit átpúderezve:

Mi legyen a kaja?

Nálunk a kaja egy rémálom. Már attól a kérdéstől is égnek áll a hajam, hogy „mit eszünk holnap?” Attól pedig, hogy  „mit eszünk ma ebédre??” egyenesen kiver a víz.  Egyrészt nagyon valószínű, hogy se gasztro blogot nem fogok vezetni, se szakácskönyvet kiadni. Finoman fogalmazva: nagyon nem szeretek főzni. Pontosabban, rendszeresen nem. Néha rámtör a kedv és akkor akár napokon keresztül is úszik a konyha, de én jobban szeretek enni valahol. A másik pedig a tökéletesen eltérő izlésünk a párommal. Hát igen, a magyar konyha és a német izlés már a kenyér kérdésnél jelentkezik. Fehérkenyér és barnakenyér csata. Apus utálja a

Jelenleg a kedvenc viccem

Az orrszarvú nyit egy italmérést az erdőben. Jönnek és állnak sorban az állatok. A sor végén ott áll a nyuszika is, egy két literes palackkal a kezében. Jön az oroszlán egy ötven literes hordóval és beáll a sorba legelőre. Megszólal a nyuszika a sor végén. – Azért ott elöl sorba kellene állni! – Ki mer pofázni? – kérdi az oroszlán. Nem mer felelni senki. Mindenki hallgat. Sorra mindeki megvásárolja a boradagját. Sorra kerül a nyuszika is, megveszi a boradagját. Hazamegy, megissza a bort, felugrik, rácsap az asztalra és elkiáltja magát: – Hát én, a nyúl! forrás: www.gumicsizma.hu  a képet pedig

Karácsony … még egy bejegyzés és a téma be van fejezve! :)

A kisfiam tegnap óta felállította az internetezés világcsúcsát …….. Ebböl persze nem lesz rendszer, de egyelöre minden meg van engedve, hiszen karácsony van vagy mifene?!?! Meg tudom érteni az örömét, emlékszem milyen volt gyereknek lenni. 🙂 Különben annyira boldog, tegnap se tudott 23-óra elött elaludni az izgatottságtól. Ez pedig a „tettes”. Ahogy a frankok mondják : „Däder” (ez a Täter akar lenni hochdeutschilag) 

Karácsony nálunk

Szavakhoz nincs eröm (és momentán hosssú ö-m se :))) ) ezért inkább jöjjenek csak a képek. Az jobboldali kettön a kisfiam iróasztala. Láthatóan elrakodott ….. na ja, azért az elrakodni kifejezés a helyzetre mégiscsak túlzás, szóval maradjunk annyiban, hogy „helyet csinált” 🙂 a számítógépének. A gép érkezése sajnos 2 napig tartott, ugyanis az internet nagyon kibabrált velünk. Òrákon át próbálgattam az USB Fritz!-be életet lehelni, a lehetséges összes beállítást megpróbálva, de nem jött össze a WLAN kapcsolat. :((( Hát igen, egyrészt nem értünk mi ilyenekhez, másrészt pedig ott van a hajam színe, ami müszaki kérdésekben azért erösen determinál.  🙂 Szükség