Soha többé! Amúgy is kezdtem már megijedni a sikereimtől, ugyanis jó néhány ételt sikerült jól elkészítenem, és ez az eredményesség egyáltalán nem jellemző rám. De végre kifogtam néhány olyan receptet is, amelyek értelmezése még úgy ahogy ment, de a hamik elkészítése után végre újra elhangozhatott a számból a megnyugtató, a régi időket idéző mondat: „Mondom én, hogy teljesen felesleges próbálkoznom, nem nekem való ez a főzöcske!” – és a falatok elegáns mozdulattal landoltak a kukában. Megnyugodtam. 🙂 Előrebocsátom, a hiba nem a receptek készítőjében van, hanem az én készülékemben. A célom a félrement próbálkozások bemutatásával nem más, mint a
Nap: 2010. december 30.
Sorszám kell a PC-hez :)
Három müködőképes PC van a lakásban. A sajátom erősen leamortizálta magát, ezért a kedvenc gépem a páromé. Hátránya, hogy hiányoznak belőle a magyar karakterek (de az ő gépében nem akarok semmit se átállítani, módosítani), az előnye viszont a új, fültől-fülig érő monitor. Sőt! 3 emberfej is beleférne fültől-fülig, olyan széles. Ha tehetem, csak az övét puszpitolom. A párom már többször megjegyezte, hogy ez az ő gépe …. , de nem járt sikerrel. 🙂 Tegnap este egyszercsak a vállam fölött áthajolva ráragasztott egy post-it cetlit a monitorára. A cetlin szereplő szöveg miatt rám jött a vigyorgás, ugyanis Papchen (ahogy a kisfiúnk