nehéz. Főleg nekem, aki nem tud lovagolni. Az elképzeléseimmel szögesen ellenkezően, sajnos fáradok. Igaz már jobban bírom a rőzsehordást mint az első 2 hétben, de be kell látnom, hogy igazuk volt azoknak, akik felszisszentek amikor meghallották, hogy 2 helyen dolgozok. Èrdekes módon, már a mekisék (márhogy a Mac PC-sék) távolsága miatt is sajnálgattak. 40 percig tart az út itthonról az irodáig, (ha rossz villamosra szállok, kicsit tovább 🙂 ) de nem tudom, egy ekkora városban szerintem elmegy. Na jó, bevallom, utálom én is ezt az utazgatást, de sajnos egyelőre meg kell tartanom azt az állást is. Mi van nem tetszik??? Hááát, meg kell hogy mondjam: egyre kevésbé. 🙁 Az oka főnökanyu, aki azt hiszi magáról, hogy ő szopta hegyesre a piramist. :))) A szinvonalas ingatlanos irodáról is teljesen eltérőek a fogalmaink. 🙂
Az ingatlanos szakma, a jó kereseti lehetőségek miatt szinte vonzza a gerinctelen cápákat, akik a saját meggazdagodásuk érdekében átgázolnak mindenkin. Vannak húzások, amiket mélységesen elítélek. Elítélem az egész látszat „top irodákat”, a módszereiket az ügyfelek bekebelezésében. Már tudom, hogy mi soha nem leszünk gazdagok, már úgy értem olyan áron amin mások váltak azzá. Nekem, nekünk ilyenekhez nem lenne „pofánk”. Mivel az ingatlanos szakmában elég jól kiismerjük magunkat, ismerünk is jó néhány helyi „kollégát”. Le se merem írni, milyeneket. A paletta nagyon gazdag. Csak egy példa. Józsi felhívja az ujságban az eladó lakását, házát hirdető Bélát és kiadja magát vevőnek. Elmegy, megnézi az ingatlant és elkezdi vakargatni a fejét: nem is tudja, mégsem ilyenre gondolt, jaj mi is legyen, na mindegy, azért ne legyen hiábavaló a látogatása mindjárt felajánlja egy ismerősét, akiről tudja, hogy éppen házat keres. Igaz ingatlanos ez az ismerős, szóval lehet, hogy nem kimondottan magának keresi a házat, de a lényeg ugyibár az, hogy magácska Béla, eladja a házat! Már rá is tette a kezét az ingatlanos a házra és felveheti az ajánlatai közé. Józsi megpróbál megbízási szerződést is aláíratni Bélával és ennek többféle kimenetele van.
1. Béla nem hülye és azt mondja, hogy nem ír alá semmit. Ha hoznak vevőt, akkor oké, el van adva a ház, de ő egy fillért nem fizet az ingatlanosnak.
2. Béla nem ismeri ki magát az ingatlanos cápák között és jóindulatnak tudja be Józsi ajánlkozását. Aláírja a megbízást. Ha szerencséje van, nem kerül hátrányos helyzetbe.
3. Béla olyan mint én. Naiv. Jóindulatú. Hisz az emberekben. Aláírja a megbízást. Sőt, azzal a passzussal is egyetért, hogy az eredményes közvetítés esetén megfizeti az ingatlanos jutalékát. Az ingatlanos pedig két oldalról kaszál. A vevőtől és az eladótól.
Józsi, ahogy a többi „külsős üzletkötő” pedig megkapja a 20, max. 30 %-át az ingatlanostól. Ezek a Józsik soha nem alkalmazottjai, dolgozói az ingatlanirodáknak. Okai ezerfélék. Nem rendelkezhetnek egyéb jövedelemmel, …stb. ezzel most nem foglalkoznék. A lényeg az, hogy ezek a fantom kollégák cserkészik be az áldozatokat. Szerintem szemtelenség. Aljas módszerek, de megértem őket, nekik muszáj, remegnek a pénzért! Természetesen mindenhol máshol spórolnak. Nem, nem a saját kiadásaikat nem mérsékelik. A béreken faragnak. Ugye nem megy annyira a bolt, érthető. 😉 Ami aggaszt, hogy ilyen társaságokból elég sok lehet. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy vigyázzon a hasonló üzletkötésekkor! Ne írjon alá semmit se, mielőtt átolvasná a tartalmát! Semmiképpen nem szabad kizárólagosságot aláírni egyetlen ingatlanossal sem, ezek az idők már elmúltak. Viszont arra is nagyon oda kell figyelni, hogy nem szabad ész nélkül több ingatlanost is ráereszteni az ingatlanunkra, abból is lehet szép nagy kalamajka. Javaslatom: korrekt, megbízható ingatlanos céggel felvenni a kapcsolatot és nem mindenféle, az újsághírdetésre jelentkező kulabula céggel szóbaállni. Ha van kérdés, szívesen válaszolok!
sokat tanultam
sokat tanultam