Embermesék

Raini (Rainhard Fendrich)

Rainhard Fendrich már hosszú évekkel ezelőtt bekúszott az életembe. A 80-as években találkoztam először a zenéjével. Győrben fogtuk az osztrák tévét és valamelyik rádióadót. Meg persze a cseheket, amiből csak egy gyakran elhangzó szóra emlékszem: bibornye, de őket nem hallgattuk soha. Huszonvalahány éves korom előtt egy hangot nem beszéltem németül, így Rainit a többi osztrák énekessel együtt csak hallottam, de nem értettem. Olyan bikicsunájos módon próbáltam ismételgetni a szövegeket, de nehéz volt, fogalmam se volt hol kezdődik és végződik egy szó, egy mondat. De a zene egy picit tetszett. Aztán pont. Túlontúl nem érdekelt. Ha nem E. lenne a párom,

Peter Cornelius

Egy felejthetetlen koncert. Egy felejthetetlen hang, egy felejthetetlen művész… és Istenem, ez a dala! Majd elmesélem. Peter Cornelius dalait papírzsebkendőben mérem. Már, hogy mennyit használok el a bőgéshez. Ez a dal 2 zsepis.  És benne van minden. Múlt, barátság, tragédiák, döntések, sorsok, emberek …és persze a tényleg nagybetűs ZENE és Bécs. Szerelem. Javítom. 3 papírzsebkendő. https://www.youtube.com/watch?v=fbz_7vAzifI

A varázsüveg

A hallgatásnak ismét oka van …. Ne kérdezd mi, nem mondom meg. A fene akarja nagydobra verni a problémáit, ezt a mostanit, most én sem fogom … majd utólag. Ha megoldódott. Végtelen hitem és pozitívságom meri velem leíratni (bár lehet, hogy nem vagyok normális) ezt, hogy „majd ha megoldódott”. Mert meg fog oldódni. Bár ennek a jelenlegi sorcsapásnak (na ezen azért elvitatkoznék) súlya és nyoma van, tőle minden normális ember benyomna legalább két felest, valaki országot váltana … de had ne áruljak el többet. Majd.  Se a bevezetőhöz, se a helyzetemhez abszolute nem harmónikázik, de egyrészt teljesen másként vagyok bekötve,

Majom a neten

Sőt, egyenesen a facebookon! Nonja  /kép: facebook/ Előrebocsátom, a következő sorok nem bírnak különösebb hírértékkel, de muszáj megosztanom, nehogy valaki lemaradjon egy mosolyról és elkótyavetyéljen akár csak 2-3 percet az életéből vidámság nélkül. Nem szabad.Helyszín: Bécs, Tiergarten Schönbrunn (Schönbrunni Állatkert) Nonja, az orángután hölgy (37 éves lett, de még mindig gyönyörű, láttam) 2009-ben komoly játékszerhez jutott. Samsungék egy reklámkampány kapcsán a mancsába adtak egy olyan digitális fényképezőgépet, amely a vele készített felvételeket egyből nyomta át a fészbúkra. A hölgy készített is jó néhányat. Az oldalán, mert bizony már ez is van, a művek megcsodálhatóak. Nonja oldala: Klikk Mondom, hogy láttam a hölgyet!

Majom a neten

Sőt, egyenesen a facebookon! Nonja  /kép: facebook/ Előrebocsátom, a következő sorok nem bírnak különösebb hírértékkel, de muszáj megosztanom, nehogy valaki lemaradjon egy mosolyról és elkótyavetyéljen akár csak 2-3 percet az életéből vidámság nélkül. Nem szabad.Helyszín: Bécs, Tiergarten Schönbrunn (Schönbrunni Állatkert) Nonja, az orángután hölgy (37 éves lett, de még mindig gyönyörű, láttam) 2009-ben komoly játékszerhez jutott. Samsungék egy reklámkampány kapcsán a mancsába adtak egy olyan digitális fényképezőgépet, amely a vele készített felvételeket egyből nyomta át a fészbúkra. A hölgy készített is jó néhányat. Az oldalán, mert bizony már ez is van, a művek megcsodálhatóak. Nonja oldala: Klikk Mondom, hogy láttam a hölgyet!

A júliusban tartott tradicionális ünnep ….. mi lehet más? Persze, hogy karácsony! :-)

Nürnberg és Bécs. A két kedvenc városom. Bennük éveket eltöltve csak-csak ragadt rám néhány olyan is,  amire mezei turistaként nem igazán lett volna lehetőségem. Pár napos látogatással nem lehet ennyire mélyen lemerülni ezekbe a városokba, elsősorban Bécs az, amihez főleg idő kell. Idő, hogy befogadd magadba az egészet. De biztos vagyok abban is, hogy ennek a sok mindennek magamtól a töredékét se ismerném, hiszen szinte az összes információt az én két lábon járó  „On-line (kivéve ha alszik) wienerisch-fränkisch Nagyszótáromtól”, azaz a páromtól hallottam. Imádom a meséit, a történeteit. 20 évi bécsi élet és még egyszer annyi nürnbergi után érthető, hogy

Wienerisch – „Marie”

Még mindig Bécsben járunk. A „Piefke”, a „Blitzgneißer” szavakról már írtam. Most jöjjön a kedvencem, a lágyan, és a szó végét hosszan megnyújtva kiejtendő: Marie (kiejtve: Máriiii) Ezt a kifejezést még az osztrákokat ki nem állható főnököm és kolléganőm is napirenden használja. Előtte nem ismerték, de tőlem átvették. Beloptam az életükbe egy újat az „ellenségtől”. Marie egy női név. De Bécsben ez a pénzt jelenti. Hast a’ Marie? (Hast du Marie?) azaz „Van pénzed?” -kérdezik a bécsiek. De miért pont Marie? A magyarázathoz vissza kell menni 1897-be. A bécsi práterben járunk, ami kivétel nélkül minden nap tele volt szórakozó emberekkel.

Macus

Az elmúlt hetekben az összerogyásig dolgoztam. Ma is, amikor az adagom 10 óra 50 perc lett. A héten másodszor.  A munkanapom reggel 7.40-kor a főnököm hívásával kezdődött és tartott a kifulladásig.  A legutolsó telefonbeszélgetést este 21.30-kor zavartam le. Kész vagyok. De mindezek ellenére, elhiszi nekem valaki, hogy imádom ezt az egészet? Pedig ez van. A stressz az elemem. A megoldhatatlannak tűnő problémákat imádom, a kihívások éltetnek. Azt hiszem érthető, hogy ebben a túlpörgetett állapotban aztán mindenre fogékony vagyok. Mindenre! 🙂Így a macira is. Macink Bécsben, az egyik Gürtelen álló ház ablakából tekint ki a népre. A nép pedig észrevette, felfedezte. A rajongótábora alakul. 

Az egyik kedvencem aus Wien: Wolfgang Ambros

I red und red, i versuch zu erklärn. I bin schon ganz hasrig, mir fallt nix mehr ein wos soll jetzt werdn? Egal was i sag, es is alles ned woa, du glaubst ma ka Wuat, du siehst es ned ein, und mir is zum rean. I bin offn und ehrlich, wie seltn zuvua, i sog, was i denk, oba du bist so stur, i bin boid so weit, dass i nimmermehr was, was i tua. Du verstehst mi ned, du verstehst mi ned, mir kummt sogoa vua, du huachst goa ned zua. Du schaust nur bled, ja du schaust