Annyi mindent szerettem volna ma írni, tele vagyok megosztani való információkkal. Amúgy A4-es lapokra firkantom rendszeresen a gondolataimat és gyűjtöm egy genotermben (vagy hogy is hívtuk Magyarországon annakidején? műanyag bugyiban :)) ) az újságcikkeket, képeket, amik célja, hogy figyelmeztessenek, emlékeztessenek engem a megírandó anyagra.
De ezen a hétvégén nem sikerült átadnom magam a csöndes alkotásnak. Először is: 2:0-ra kikapott a Nürnberg, másrészt kicsit ….nagyon izgulok a holnapi nap miatt.
Ez lesz az első nap az új „fél” munkahelyemen. És nem csak dilután 5-től 8-ig, hanem egész nap. Betanításos, oktatásos reggel 8-tól délután 4-ig tartó koncentráció. Nem tudom milyen lesz, mi vár rám.
Izgulok.
mi lenne? túlparázod a dolgokat, az ördög nem annyira fekete.
mondom én, de hasonló esetben hasonlóan fo..nék.
már bocs.
Kormi, azt a nevet, hogy „Pánik Andi” valamiért csak ki kellett érdemelnem, nem? :)))))